Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

üzemében 350-400 munkás, míg a cég által működtetett Herzsa-bányáknál 300-350 személyt foglalkoztattak. A város villannyal történő ellátását biztosító magyarországi érdekeltségű Ganz R.T. Agyagos (Eminescu) utcai telepén 25-30 munkás dolgozott.

Az úgynevezett „szabadfoglalkozásúak” között összesen 128 személyt tartottak nyilván: orvosok (10), szülésznők (10), gyógyszerészek (4), fogorvosok (3), ügyvédek(23) stb. Lényegében ebbe a csoportba sorolták az 1896-ban abpított festőiskola, 1902 után Szabad Festőiskola, 1927-től Szépművészeti Céh oktatóit és hallgatóit is. Az 1930-as évek első felében az egykori időszakos növendékek száma a korábbi évenkénti 200 körüli értékről 40 körülire apadt. Forrásunk szerint az 1930-as években a megtelepedett festők száma 22 volt.

Nagybányán ekkor 399-en a kisiparban tevékenykedtek Legtöbben a cipészek (51), szabók (49), asztalosok (30), mészárosok és hentesek (26) és csizmadiák (23) voltak. Az egykor hírneves nagybányai fazekasok száma csupán 6-ra apadt. Létezett a városban 4 nagykereskedő és összesen 109 kiskereskedésben foglalkoztatott is. Ez utóbbiak közül legtöbben a fűszer (40) és divatkereskedők voltak (18). Az egyetlen I. osztályú vendéglő és szálloda (az István) mellett 3 nyári vendéglőt, s összesen 78 másodosztályú vendéglőt, korcsmát és bodegát tartottak nyilván. A városban megjelent az első 7 taxis is, de a belső utasforgalmat jórészt a 32 bérkocsi bonyolította le. A városban összesen 11 hitelintézet és népbank működött.

1920-tól az állami iskolai oktatás román nyelvűre váltott. A két világháború közötti években a Gh. §incai fiúlíceumban 275-300 tanulót, a lánygimnáziumban 140-180 tanulót; a faipari iskolában 90-100 tanulót, a két belvárosi, a veresvízi és a jóval kisebb borpataki állami elemi iskolákban összesen 1050-1200 tanulót oktattak. Ezeken kívül egy V-VII. osztályos felsőbb gazdasági iskola, egy bányaiskola, továbbá egy iparos és kereskedelmi iskola, valamint 3 román nyelvű óvoda is létezett. Magyar nyelvű oktatás csupán a rómá katolikus, valamint a református felekezeti iskolában folyt.

A hajdani nagybányai Kaszinó-Egylet tovább is létezett, de a huszas évek kezdetétől a román tisztviselő- és értelmiségi-réteg találkozóhelyévé vált. Tagjainak száma 140-150 között volt. A magyar műveltségű középréteg főként a

NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE