Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

első drótkötélpálya. A villanyturbinák munkába állítása hatékonyabbá teszi a bányavíz kiszivattyúzásának folyamatát. Egymás után épülnek az iparvasutak: 1893-tól megépül a Nagybányát a Veresvízzel összekötő 2850 méteres vonal, majd a kereszthegyi bányánál 4805, a femezelyi kohónál 1300 méter hosszúságú vasúti szállítóvonalat helyeznek üzembe. A gépesítés a termelés még nagyobb fokozását eredményezi. 1905-ben csak a kereszthegyi bánya aranykitermelése 168 kg, a veresvízi bányáé pedig 1911- ben eléri a 377 kg-ot.

A bányaipar középfokú szakembereinek képzésére 1864-ben megalakult a nagybányai Bányaiskola, amely 1873-ban Felsőbányára teszi át székhelyét. A gazdasági fellendülés azonban nemcsak a bányászatban jelentkezett, hanem az élet más területein is. 1884-ben kiépül a Nagybánya-Szatmár vasútvonal, 1889-ben a Nagybánya- Zsibó-Dés vonalat helyezik forgalomba. 1905-ben a Nagybánya és Felsőbánya közötti vasútvonal is beindul.

A XIX. század végén, mint a kapitalizmus sajátos intézményei, megalakulnak az első gazdasági bankok és hitelintézmények. 1868-ban a Városi Takarékpénztár, 1882-ben a (viszonylag rövid életű) Gazdasági Bank, a XX. század elején a Kereskedelmi és Iparbank R.T. és a Nagybányai Hitelbank R.T. nyitja meg irodáit.

A XIX. század utolsó évtizedei Erdélyben a román nép nemzeti öntudatra ébredésének az időszaka is. Egymás után alakulnak meg azok a politikai és kulturális egyesületek (ASTRA), gazdasági és pénzügyi intézmények (bankok, hitelintézetek, szövetkezetek), amelyek igyekeznek felrázni évszázados aléltságából a románságot. Környékünkön a román nép itteni képviselői, Vasile Lucaciu (§i§e§ti görög katolikus papja) vezetésével állnak ki a nemzeti - gazdasági és társadalmi - egyenjogúságért. 1891. február 17-én a „memorandisták” Vasile Lucaciu és a szilágysági Gheorghe Pop de Báse§ti vezetésével Nagybányán tartanak nagygyűlést, mintegy 90 ember részvételével, ahol feliratban kérik a Magyar Kultuszminisztériumot és a Parlamentet a román vallás és nyelv hivatalos elismerésére.

1903. augusztus 8-10. között az ASTRA kulturális szervezete Nagybányán tartotta meg közgyűlését, amelyen Erdély különböző tájairól, sőt Havasalföldről és Moldo-64 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE