Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

_ 52 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE 1848-ban, a pesti március 15. után a Partium városaiban, így Nagybányán is hamar kigyúlt a forradalmi láng, hiszen ez a terület 1780 óta Magyarország tar­tozéka volt. A forradalom Nagybánya és környéke népeinek is meghozta a rég várt jobbágyfelszabadítást, polgári egyenlőséget, közteherviselést és sajtó­­szabadságot. A város polgárai Vinter­­halter Jakab és Villás János szószólóik által már március 22-én örömmel üd­­vözlik a sajtószabadságot, majd március 24-én nyílt közgyűlésen ismerik el a 12 pesti pontot és kijelentik: „... a jelen országgyűlésben tökéletes bizodalmnk van”. A forradalom hónapjaiban pol­gári őrséget állítanak fel, s a város tanácsa elhatározta, hogy „... nemcsak a közgyűlések, hanem a tanács és törvényszéki ülések is” nyilvánosak lesznek. A város polgárai közadakozással, fiainak a forradalomban való részvételével, élelemmel és ruházattal segítik a nemzet­őrséget, a forradalomban résztvevő csapatokat. 1848. november 2-án a katalini hídnál sajnos véres ütközetre került sor, ahol Katona Miklós lovascsapata szétverte a kapákkal, kaszákkal és botokkal felfegyverezett, „több ezerre menő lázadókat'\ A nagyrészt a Kővárvidék román falvaiból származó lázadók közül az ütközet színhelyén sokan meghaltak, megsebesültek vagy fogságba estek. A környék­beli magyarok és a románság közti megbékélésnek ezután hosszú időre kevés esélye maradt: a fellázadt tömeg Urbán zászlaja alá vonult, s a forradalom következő hónapjaiban a császári hadak oldalára állt. 1848 decemberében Bem tábornok, mint az erdélyi hadak vezére - miután elfoglalta a forradalom részére oly fontos létesítményeket (bányák, kohók, vaspörölyök, pénz­verde, lőpormalom) - Nagybányáról indult csapataival Kolozsvár elfoglalására. A szabadságharc bukása után éveken át zaklatták Nagy­bánya polgárait. Ennek ellenére több neves forradalmár - köztük Feleld Miklós színész, Buda Sándor képviselő, Berzenczey László erdélyi kormánybiztos - itt talált mene­déket, a város polgárainak segítségével. Nagybányán, 1849-ben vert krajcár

Next

/
Oldalképek
Tartalom