Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

NAGYBÁNYA RÖVID TÖRTÉNETE

45

tanak nyilván: Alsó- és Felsőújfalu, Felsőfernezely, Láposbánya és Lénárd-falu. A kincstárhoz ebben a században a következő falvak tartoztak: Dobrovica (Szakállasdombó), Dánfalva, Alsófernezely, Hidegkút, Feketefalva, Lacfalu, Románkékes, Oroszfalva, Nyárfás és Sürgyefalu (Dióshalom) amelyek lakói a kincstári bányánál különböző munkákat voltak kötelesek végezni.

Nagybánya pecsétje a XVII. század közepén

A bányákból eredő haszon mellett Nagybánya városa a malmokból, sörfőzőházból, gyümölcs- és szőlőtermesztésből, az erdők haszonbéréből jelentős jövedelemre tett szert, írott emlékeink vannak arról, hogy a XV. században már létezett malom Nagybányán. Az 1553-as okiratok két malomról, az 1639-esek három malomról tesznek említést. Ezekben főleg gabonaféléket őröltek. A XVII. század elejéről már a Borpatakon lévő „Serfozőház” bevételeiről és kiadásairól is vannak adataink. így az 1642 és 1645 közötti években az évi jövedelem elérte a 318-336 forintot. Tudomásunk szerint a sörfőzőház még a XIX. század végén is működött. A város északi hegyoldalain, Borkúttól Fernezelyig, a Décsény, Szűzkő, Morgóalja és Virághegy lejtőin a lakosság gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozott. A XVI. század végéről szaporodnak azok a számadások, amelyek a város szőlőinek a megmunkálásáról és jövedelméről tesznek említést. így az 1598/99. évi dézsmaborokból összesen 69 hordó, illetve 3977 veder bor került a város pincéibe. 1645-ben a város hat szőlője után 97 hordó bort, azaz 4947 veder bort szüreteltek. A szelídgesztenye termesztéséről az eddigi feltárt első adataink 1628-ból származnak. Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni.

Már említettük Nagybánya városának Szent Márton napi (november 11.) vásártartási jogát. Ezeken a 15 napig tartó vásárokon nemcsak Erdély nagyobb központjainak - Brassó, Kolozsvár, Dés, Szatmár, Szeben, Gyulafehérvár - kereskedői fordultak meg, hanem görög, török, lengyel, magyar, szerb és román kereskedők is elhozták áruikat. A