Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

A Mátyás király halálát követő évtizedekben a központi hatalom gyengülése politikai bizonytalanságot és a gazdasági élet nagymértékű hanyatlását eredményezte, ami Nagybánya részére is válságos időket hozott. 1527-ben Erdély vajdája, Zápolya János még megerősíti a város privilégiumait, kü­lönös tekintettel a város polgárainak vámmentességére. Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása (1541) után ádáz versen­gés és harc dúlt a bányavidék megszerzéséért, Habsburg Ferdinánd és Zápolya János utóda között. 1544-ben a tordai országgyűlés kimondta Erdély és a Partium egyesülését. 42 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE A történelmi tévedések elkerülése céljából rögzítenünk kell, hogy a Partium - magyarul Részek - összetevőit azok a középkori erdélyi vajdaság területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották, amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre sza­kadása során az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép- Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép- Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Szatmár megye és ennek keretében 4. térkép. Erdély és Kelet-Magyarország a 16-17. században

Next

/
Oldalképek
Tartalom