Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifoli a), a sápadt sás (Carex panciflord), a csőrös sás (Carex rostrata.) Élősködő növényzetünket az ehető és mérges gombák sokszínű tömege alkotja. Ezekkel tavasztól késő őszig találkozhatunk, nem csak lombhullató és fenyőerdeinkben, de rétjeinken, tisztásainkon, az azokon áthaladó erdei útjainkon, bokrok között és a lehullott avaron. A sok-sok gombaféleségből csak egy párat sorolunk fel, nem csak azért, mert sok közülük értékes táplálékul szolgál, hanem azért is, mert sokszínűségükkel, különböző alakjukkal maradandó esztétikai élményt nyújtanak. Megemlítjük a sokszínű (rózsás, szürkésbarna, feketevörös, fehér, kékhátú, zöld, piros, lilás, sárga) galambgombákat (Russula), a nagy csoportokat alkotó barnáskalapú ízletes tőkegombát (Pleoliata mutabilis), a rothadó fatönkökön tömörülő laskagombát (Pleurotus), s a különböző alakú tölcsérgombákat (trombitagomba, serleges, gyűrűs-tölcsérgomba). Lomb- és fenyőerdeinkben, de a füves, ritkás területeken is már messziről csalogatnak a 30-40 cm-es tönkről integető, esernyőszerűen szétterülő, nagy kalapú őzlábgombák (Lepiota). Gömbölyű, burgonya- vagy körtealakúak a pöfetegfélék (Lycoperdales), amelyeknek egyik fajtája (az óriáspöfeteg) emberfej nagyságúra is megnőhet. Késő ősszel az avaron, tölgyfalaveleken, korhadó fenyőtűkön élősködik a lila pereszke (színe a talaj szerint váltakozik, a sötétebb ibolyástól a halványbarnáig). Az erdeinkben található gombák közül a legismertebbeknek és legértékesebbeknek a tinórufélék, vagy a vargányák (Boletus nemzetség) csoportjába tartozó ízletes vargányát és királyvargányát tartjuk. Kalapjuk barna, okkersárga vagy rózsapiros. Erdeink színessé tételéhez tavasztól őszig hozzájárulnak a mérgező gombák messziről csalogató színeikkel (a légyölő galóca, párduc galóca, sátántinorű, farkastinorú). Tehát nem minden jó, ami tetszetős s ez különösen érvényes a gombákra. 28 ÁLLATVILÁG Az állatvilágot főleg az emlős állatok képviselik, a ritka barna medve (Ursus arctos), az őz (Capreolus capreolus), a gímszarvas (Cervus elaphus), a róka (Vulpes vulpes), a farkas
