Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

lyosodás, vegyi összetétel) csoportosítva ismerhetjük meg a nálunk kibányászott ásványokat, kőzeteket. Az emeleten szemet gyönyörködtetően tárulnak elénk ásványaink cso­dálatos kristályai, a „bányavirágok”. A múzeum földünk mintegy 2000 ásványát mutatja be. Ezek közül kb. 500-nak Romániában van a lelőhelye, ezek közül 15-é a Gutin-hegységben. A legtöbb Felsőbányáról származik, de találtak addig nem ismert ásványt a Kereszt­hegy, a Herzsa és Kapnik bányáiban is. íme néhány vidé­künk sajátos ásványaiból: szmikit, monsmedit, felsőbanyit, semseyit, fizelyt, fülöppit, andorit, kapnikit, kapnit. A bányáinkból kikerült ásványok jelentős része a szulfidok, kénes sók (markazit, kalkopirit, pirit, galenit, cinnabarit, szfarelit, antimonit), más része a karbonátok (kaiéit, arago­­nit, dolomit, sziderit, azurit) csoportjába tartozik. A kőzetek széleskörű ipari felhasználásnak örvendenek. Az andezitet utak, alagutak, gátak építésénél használják. Andezitet bányásznak a Virághegy mögött, a Szent János patak partján is, valamint Kőbányán, Sikárlón, Limpedeán, Bobán, Szinérváralján, Misztbányán, Szaploncán, Femezelyen. A kaolinos agyag a színesfémkohászatban, a vaskohá­szatban, a kerámia- és üveggyártásban használatos. A Kapnik környékén található leletek 25%-os kaolinitot tar­talmaznak. Ez az anyag Apahegyen, Szaploncán és Giród­­tótfalu környékén is előfordul. A Gutin hegység déli részén fekszik Bajfalu, ahol fekete dacitot fejtenek ki az ott talál­ható kőbányából. 2 6 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE NÖVÉNYZET A növényzet általában a magassággal változik. A lomb­hullató erdők 200 m magasságtól kezdődnek és két szintre oszlanak. Az alacsony, 200-500 m-es szint - főleg a déli és nyugati lejtőkön - a tölgy hazája. A tölgy nagyon időtálló, sokszor 600-800 évig is elél. Romániában 26 faját ismerjük (a világon 600-at). A Gutin és a Rozsály lábánál megtalál­ható a magyar tölgy (Querqus faruetto), molyhos tölgy {Querqus pubescens), kocsányos tölgy (Querqus robur), erdé­lyi kocsánytalan tölgy (Querqus petraea polyycarpa), dárdás karéjú kocsánytalan tölgy (Querqus petraea dalechampi), ko­csánytalan tölgy {Querquspetraea), csertölgy {Querqus cerris.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom