Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

elloptak és ócskavasként értékesítettek. Hogy megtörténhetett, ezért a temetőket gondozó egyházak, a városvezetőség, s egy kicsit talán maga a lakosság is felelős... Most, amikor a megszűnt bányászat helyébe a turizmus fejlesztését kívánják állítani, kiváló vonzerőt jelenthettek volna ezek az európai visszonylatban is ritkaságszámba menő temetői műemlékek. De ami megmaradt, az is patinás — érdemes megnézni és vigyázni reá.

EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK 269

A város nevezetesebb személyiségei, szülöttei közül mindenekelőtt Fizely Sándor bányamérnök, a Hűld fivérek, valamint Lugossy József nyelvész, orientalista nevét kell megemlítenünk.

Fizely Sándor (1856—1930) Selmecbányán született. Az ottani Bányászati és Erdészeti Akadémia bányászati tanszékének elvégzését követően előbb Felsőbányán gyakornokoskodott, majd Kapnikbányán volt bánya tiszt. 1888-1901 között Oradnán, később ismét Felsőbányán (1902-1918) volt bányafőmérnök. Felsőbányán halt meg. Nevét ma a helybeli nyugdíjas klub viseli. Magyarországon a kaposvári Dr. Benkő Géza magángyűjteménye őríz személyéhez kapcsolódó értékes tudománytörténeti emlékeket, így egy általa 1913-ban ajándékozott festett, faragott, ládát Felsőbánya látképével és százegy általa gyűjtött ásványt, köztük fizelyitet, amelyet ő fedezett fel.

A két Hüld-testvér Felsőbánya szülötte volt. Hűld Dezső (1870-1946) mint építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, Magyarország első építészdoktora vált ismertté, 1930-32-ben a Budapesti Műegyetem rektora volt. Számos budapesti újreneszánsz, újbarokk épület tervezője. Testvére, Hültl Hümér (1868-1940) nevéhez a modern