Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Az itt élő római katolikusok 1769-ben a görög katolikusokkal együtt építettek egy kis fakápolnát, amely 1787-től önálló plébánia lett. Amikor a közösen épített fakápolna 1814-ben leégett, a két felekezet külön templom építésére szánta el magát, ez azonban anyagiak hiányában nem valósulhatott meg. Ezért a római katolikus hívek betársultak a már elkezdett görög katolikus templom építésébe, azzal a kikötéssel, hogy azt római rítusban rendezik be. A kőből épült közös templomot végül a római katolikusok 18lóban a Szentháromság tiszteletére, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.

A görög katolikusok 1948-as állami betiltása után a helyi római katolikus egyházközség továbbra is együtt használta a templomot az időközben ortodox vallásúvá lett közösséggel. A templom működtetéséről, a szent misék és liturgiák rendjéről a két felekezet között megállapodás volt érvényben. „A hívek kölcsönösen látogatták egymás istentiszteleteit, nem volt ritka és normasértő, ha ortodoxnak keresztelt fiatalok ministráltak a római katolikus miséken, az ortodox fiatalok többsége katolikus elsőáldozó is volt.” (Illyés Zoltán) A templom külön érdekessége volt a csőrlővel elhúzható/leengedhető ortodox ikonosztáz és a (Kohóvölgyhöz hasonlóan) katolikussá/bizáncivá alakítható liturgikus tér, amelyet számos ikon, szobor, és a keleti, illetve a nyugati képhagyományhoz tartozó olajnyomat díszített.

Az erzsébetbányai római katolikusok 2008-ban szentelték fel új, az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített templomukat, a régi templomot az ortodoxok használják.

Erzsébetbánya szülöttei közül Palmer Kálmán (1860— 1933) költő, fordító és újságíró nevét kell mindenképpen megemlítenünk. 1896 és 1901 között a Pesti Napló tárca- és vezércikkírója volt. A kor jelentős lapjai (Vasárnapi Újság, Fővárosi Lapok, Budapesti Szemle, Budapesti Hírlap) számos költeményét közölték, önálló verseskötetei pedig Nagybányán és Budapesten jelentek meg (Költemények, 1882, Csöndes hullámok, 1888). A Nemzeti Szalon és a Műbarátok Köre titkára volt. Szerkesztésében jelent meg a számunkra oly fontos Nagybánya és környéke útikalauz (Nagybánya, 1894).

Ugyancsak Erzsébetbányán volt plébános Bokor Sándor (1915-1972) magyar katolikus pap, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja. Brassóban született,

EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK