Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

évszázados a múltja. A fernezelyi Bódi-tó, a Ravasz patak felett kiépített kis völgyzáró gáttal, a kereszthegyi bányaüzem vízellátását szolgálta. Vize csatorna- és alagútrendszeren át jutott Nagybányára. A 425 m-rel a tengerszint felett létesített tó 1,6 ha kiterjedésű, a mélysége 5 m. A felsőbányái Bódi-tavat szintén völgyzáró gáttal hozták létre, a Fekete-hegy északi lejtőjén, 720 m-rel a tengerszint felett. Ez a 3,5 ha kiterjedésű, kör alakú, 7 m mély „tengerszem” a felsőbányái bányaüzem vízszükségletét elégítette ki. Közelében található a Kis Bódi-tó (Tündérek tava, 700 m magasságban, 1 ha területtel, egyenetlen mélységgel), amely nyáron gyakorta kiszárad. A két Bódi-tó ma már nem szolgál ipari célokat; akárcsak a Miszti-tó, a fürdőzők kedvelt kiránduló helyei.

Ülepítő tavaink, amelyekben a kapnikbányai, felsőbányái, felsőtótfalusi és nagybányai flotációk által felhasznált meddővizet tárolják, a XX. század utolsó évtizedeiben alakultak ki.

Mesterséges állóvizeink mellett egész sor természetes tavunk volt, vagy van hegyeinkben. Egyeseknek ma már csak a nevük maradt fenn (mint pl. a „Sós-tó” Misztótfalu keleti határában). Ma is létező természetes tavaink egyike, a felsőbányái Kék-tó, bányaomlás következtében keletkezett 1920-ban. Színét a meddőből kioldódott rézszulfát adja. Az aknasugatagi sós-tavak ugyancsak bányaomlás következtében jöttek létre.

Természetes állóvizeink közül megemlítjük még a Gutin-tavat. A Kakastaréjtól északra, 1043 m magasságban található, egy kialakuló tőzegtelep közepén. Periglaciális eredetű, két különálló víztükörrel. Ettől nem messze keletre van a Brébi-tó, amely térségével együtt rezervátumaink közé tartozik. Földcsuszamlás következtében jött létre, 825 m-rel a tenger színe felett. A területe 4300 m2, mélysége eléri a 20 m-t is. Ugyancsak védett terület az 1150 m magasságban, egy mocsaras térség közepén található Demeter-tó, amelyet a Demeter-mező felől, illetve Hosszúmezőről lehet megközelíteni.

Az ásványvíz források turisztikai szempontból jelentős természeti kincset jelentenek vidékünkön. Nagybánya környékének alig van települése, amelynek ne lenne borvízkútja. Nevezetesebbek ezek közül azok, amelyek Borpatakon, a kisbányai katlanban, a firizai vízgyűjtő mellett, az

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TERMÉSZETI LEÍRÁSA J 3