Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

anyagok a XIII-XIV. századra teszik, megemlítve, hogy az első telepeseket valószínűleg a környék bányászatának fellendülése csalogatta ide Nagybánya és Láposbánya környékéről. Első írásos említése 1440-ből (más utalások szerint 1442-ből) származik, amikor Tótfalut (Alsótótfalut) a szinérváraljai Morócz uradalomhoz csatolják és oppidum (mezőváros) rangot kap. A település — a nagybányaihoz hasonló kiváltságokat biztosító - okleveleit az évszázadok során többször megerősítették. Ami a lakosság összetételét illeti, a Misztótfalu névből is kitűnik, hogy a szlávok (tótokszlovákok) voltak többségben, de mellettük magyarok, románok és ruténok is lakták a települést. Fő foglalkozásuk, a bányászat mellett - különösen a XV—XVII. században - a szőlőtermelés és a kézművesség volt.

Misztótfalu a XVII. század fordulóján élte virágkorát. A lakosság száma a XVI. században elérte a 900-1000 főt, s ez a XIX. század végéig alig változott. A virágzó mezőváros csak a XVII. század végének és a XVIII. század elejének háborúskodásai, valamint az utolsó tatár betörés (1717) következtében néptelenedik el átmenetileg. A tatárok teljesen felégették Misztótfalut, a lakosság egy részét rabszíjra fűzték, más része biztonságosabb helyen keresett menedéket. Új telepesek költöztek a pusztán maradt telkekre, így a helység etnikai összetétele a következő évszázadokban teljesen átalakult. A ma már többségében román községet alig 900 magyar személy lakja, ennek is a fele a közeli Láposbányán él.

Ebből a környezetből indult el Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) páratlanul gazdag, ám tragédiába torkolló életpályája. Betűmetsző, nyomdász, a magyar művelődés egyik nagy úttörője volt. Szülei kézművesek; alsóbb iskoláit szülőfalujában, majd Nagybányán, a Schola Rivulinában végezte, ezt követően a nagyenyedi kollégiumban tanult bölcsészetet és református teológiát. 1677-től 1680-ig Fogarason iskolamester. 1680-ban Hollandiába ment, hogy ott a nyomtatás alatt lévő magyar nyelvű Biblia helyesírására felügyeljen és folytassa tanulmányait. Az amszterdami Blaeu nyomdában művészi fokon elsajátította a betűmetszés és könyvnyomtatás mesterségét. 1683-ban önállósította magát, s mint betűmetsző, hamarosan a legismertebbek közé került. Megrendeléseket kapott egész Európából,

EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK 2 3 3