Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

TÚRALEHETŐSÉGEK A ROZSÁLY-GUTIN HEGYSÉGBEN 207

FELSŐBÁNYA

KÖRNYÉKE - A

A hajdani bányaváros alig 10 km-re fekszik Nagybányától, a fölé púposodó 730 m magas Bányahegy tarka bányaomladéka már messziről magára vonja figyelmünket. Ahhoz, hogy a csúcsról élvezhessük a szép kilátást, akár a hegyet nyugatról, akár keletről határoló völgyből indulunk fel, kettő - kettő és fél óra szükséges hozzá.

A Bányahegytől nyugatra a Borkút rövid völgye nyílik. A régi házak sora a piros kereszt jelzés mentén csaknem az enyhén szénsavas ásványvízforrásig tart. Nem messze ettől, az árokban láthatók a nyugati bányák emlékeit őrző „Schacht” romjai. A Borkút völgyén található sárga körös turistajelzés az ásványvízforrásnál kifordul a nyugati élre, s a Kisbánya fölötti Póka nyergéből leereszkedve halad át a falun és csatlakozik a katlan északi peremén a Rozsály- Izvora felé vezető piros háromszög jelzéshez.

A borvízhez vezető úttól 150-200 méternyire, a Bányahegy omladékos oldala alatt van az erdei fenyőktől övezett Kék-tó. Nevét a meddőből kioldott rézszulfátos, kékeszöld színű vizétől kapta. Aki nem sajnálja a fáradtságot, nyáron ennek üdítő vizében frissülhet fel.

A két világháború között a kényelmesebb kirándulók a Bányahegytől keletre folyó bányapatak völgyében meghúzódó bányatelepen át sétáltak fel a Bányahegyre (kék kereszt jelzés). AII. világháború után évekig nem használhatták ezt az utat, mert itt építették ki a bányában dolgoztatott politikai foglyok telepét. Ma a legtöbben a hegyoldalban messziről látható kápolna (Kálvária) alatti utat használják.