Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
sére csak a következő évben került sor. Nyírő Sándor, a Nagybánya és Vidéke egykori főszerkesztője versben köszöntötte az épület születését: Petőfi-tanya soh' se volt e hajlék, Nagy nevének e lak csak parányi emlék, Am megjegyzi róla minden emberöltő, Hogy e tündérvölgyben megfordult a költő. A ház emlékkönyvébe az első beírás 1897. szeptember 6-ról származik. Tréger Lajos Utmutató\íhm olvashatjuk: „A Petőfi-tanya ez idő szerint erdővédi lakás. A ház előtt lévő téren van a város által felállított Petőfi-emlékoszlop. A ház körül a fenyvesben asztal mellett pihenő padok állnak a kirándulók rendelkezésére”. „A Petőfi-tanya a város központjától 6,2 kmnyire van, a fokhagymási fürdőtől északra egy órai gyaloglással érhető el. Vendégház, vendégkönyv, Petőfi-emlék, sűrűn látogatott kárpátegyesületi erdőrész.” (Krizsán P. Pál) Egykori újságjaink és az Emlékkönyv megmaradt első kötete arról tanúskodik, hogy valamikor sokan sétáltak fel idáig. Néha ünnepelni, sokszor emlékezni. A Nagybánya és Vidéke 1902. augusztus 10-i számában Bencsikjános tanár, a tanya egyik legszorgalmasabb látogatója arról ír, hogy az emlékház felavatásának hatodik évfordulóján 1400 (!) turista gyűlt itt össze. Hét évvel később ugyanezen lap „Heti krónikása” jegyzi: „Holnap avatják Budapesten, a Bajza utcában a Petőfi-házat. Különös, a budapestiek milyen nagy zajt tudnak vele csapni, nálunk meg már 12 éve van regényes szép kis tanyája a nagy költőnek, ott a Kopasz-hegy alján.” Az Emlékkönyve,t is érdemes figyelmesen átlapozni. Kijártak ide nem csak a város lakói, de az innen eltávozottak, az idelátogatók is. A sok-sok diák mellett ott találjuk a város egykori vezetőinek aláírását (Thurman Olivér, Gellért Sándor, Schönherr Sándor, Makray Mihály, dr. Ajtai Nagy Gábor), de festőművészeink sem hiányoznak a látogatók közül (Thorma János, Ferenczy Károlyné, Ferenczy Béni és Noémi, Hollósy Simonné, Iványi Grünwald Béla, Boromissza Tibor, Börtsök Samu, Krizsán János, Czóbel Béla, Maticska Jenő). Utóbbiak lapján két ceruzarajz is van. Az irodalmárok közül Morvay Győző irodalomkritikus, történész, Németh József tanár és felesége, valamint SÉTÁK NAGYBÁNYA KÖRÜL
