Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

Pokol Elek (Alexiu Pokol) 1892-ben lett néptanító a borpataki görög-katolikus egyházi iskolában. Feleségül vette az épület tulajdonosát, egy gazdag özvegyet - így lett belőle bányatulajdonos. Mint Krúdy írja, akkoriban Nagy­bányán mindenki kereshetett aranyat akinek errevaló ideje volt, s aki a „kutatmányi jogot” megfizette. Még Révész János, a nagybányaiak nevezetes evangélikus esperese is rendelkezett aranykutatási engedéllyel, Pokol Elek azon­ban hosszú ideig hiába próbálkozott. Már lámpaolajat sem kapott hitelre, amikor 1902. március 24-én az első nagyobb aranyrögöt megtalálta. „Olyan nagy füstje támadt a nevezett aranyleletnek, hogy a pesti Brachfeld és angolja [aranykereskedők] gya­logszerrel tolták Szatmárnémetiből a kis vicinálist, hogy legelsőnek érkezhessenek a szerencsés aranyásóhoz.” - írja Krúdy. Az egykori néptanító egyik első nemes tette volt, hogy templomot építtetett Borpatakon a vallásos érzelmű bányászoknak. Legendák meséltek gazdagságáról: ha foga­tán bejött a nagybányai Főtérre, marokkal szórta az aranyat a szájtátó nép sorai közé. Egyszer pedig olyan ötlete tá­madt, hogy kastélya szalonját aranykoronásokkal borítsa. Ferenc József egyetlen feltétellel hagyta jóvá a furcsa kérést: ha az érméket élükre állítják. Nem szerette volna ugyanis az öreg császár, hogy bárki az arcképén taposson, másrészt talán azt gondolta: ennyi pénze még Pokol Eleknek sincsen... A szerencse csak a múlt század ‘30-as éveire pártolt el az aranyásótól. „A telér kiapadt, legfeljebb Korom Pál atyával, a minorita rendház művészbarát főnökével folytat végtelen ramslipartikat [...] Jó román volt pedig...” - állapította meg Tabéry, s nem véletlenül: Pokol a gyulafehérvári nem­zetgyűlésen még küldöttként vett részt, a román királynői koronához pedig 3,6 kiló aranyat küldött. 1927-28-ban Nagybánya polgármestere volt, az évtized végére azonban már csak egyetlen háza és gépkocsija maradt legendás va­gyonából... A Pokol-kastély legutóbb árvaházként működött. Hosszú évek óta elhagyatottan áll a hajdan rendezett park közepén, s egyre elhanyagoltabb állapotban várja, hogy új szerepét és tulajdonosát az önkormányzat számára még ide­jében megtalálja. 190 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom