Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

nak... völgyeken-hegyeken át. És még messze vannak a lelkűkben kitűzött céltól. A művész vidám képzeletében a Ferenczy által már előbb is feldolgozott gyönyörű gesztenyefás tájmotívum, valamint a délelőtti nap ragyo­gása evocálta, de egyben minden misztikus jegyétől meg is fosztotta a bibliai témát.” (Réti István) Festőink írásaikban is szívesen emlékeznek erre a „hegyre”. Karácsony Emmy, aki Nagybányán Thorma János és Krizsán János növendéke volt, Virághegу címmel írta meg emlékeit. Kiss Jenő költő Gesztenyésben című köl­teményében azon gondolkozik, hogyan jutottak el ezek a fák ide: Kíváncsi volnék: e hegyalji tájra hogyan került dús, büszke messzi fája! Hő napnevelte, barna bőrű édes termése, hogy szokott e táj egéhez? Ültették? Vagy talán nyütt iszákja alján egy bányász hozta, vándor, régi tálján, s a földbe vájt szem - otthonát idézve - kitört a napra, ágat tárt az égre? A gesztenyésből pár perc alatt kisétálhatunk a csúcsra. A távolban ugyanazt láthatjuk — a Gu tin tói a Szamosig amit egykor festőink, költőink láttak. A közelkép azonban az utóbbi félévszázad alatt alaposan megváltozott. A hegy déli lejtőjén nyári színházat építettek, amelyet később néprajzi múzeummá alakítottak át. Fölötte, a ’30-as években Kékes­ről áthozott fatemplom köré, falumúzeumot létesítettek. Ennek közelében, északkeletre, enyhe emelkedővel aszfalt­út vezet egy régi fogadó körül az elmúlt években épült villanegyedbe. Nem túlzás tehát, amit Ziffer Sándor a ’60- as évek elején, klastromréti tájképét mutatva mondott: Jól nézzék meg... A helyszínen már semmi sincs abból, amit most két éve vászonra vetettem”. Eltűntek az egykori éger­fák is, amelyeket Slevenszky Lajos oly kedvvel festett, s a gyümölcsösök és szőlők is megritkultak. A csúcsról, ha nem akarunk a jelzésen visszatérni a városba, a délkeletnek indu­ló meredekebb ösvényen indulhatunk a régi fogadóhoz, vagy a keleti ösvényen juthatunk a Fűrész utcába. Fia időnk megengedi, a nyeregben elhagyott útjelzé­­seket követve észak felé folytathatjuk sétánkat. Letekinthe­SÉTÁK NAGYBÁNYA KÖRÜL 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom