Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
tunk végig, a Mara Szálló, majd az időközben szerepet váltott Ifjúsági Ház állítja meg tekintetünket, mögötte a Kincstár és a bankok kissé mord, de tiszteletet parancsoló épületei. A Mara Szállónál jobbra kanyarodva, a Traian sugárúton hamarosan a tömbházakkal körülvett Ásványtani Múzeum jellegtelen, szögletes épülettömbjéhez érünk. Kár lenne kihagyni: Románia legnagyobb, európai-hírű ásvány- és bányavirág gyűjteményét őrzik itt! Térjünk vissza a Republicii sugárúton át az új Igazságügyi Palotáig. Az ezer ágyas Megyei Kórház hatalmas épülete mellett itt leginkább az újkori templomok sokaságára figyel fel az ember. Elébb az újvárosi református templom homlokzata köszön vissza, tovább egy középiskola kertjében épült fatemplom, majd - az Igazságügyi Palota szomszédságában - egy hatalmas, kupolás görög-keleti katedrális. A Zazaron túl a görög katolikusok húzták fel újabb imahelyüket, melynek modern tornya nem csak az épületnek, de az egész városrésznek sajátos jelleget kölcsönöz. Ha végignézünk a Co§buc utcán, a Zazar folyásával azonos irányba újabb, torony nélküli katolikus templomunkat is felfedezhetjük... Röviden ez lenne a mai Nagybánya. Méltán vagyunk rá büszkék, hiszen itt minden a mi munkánk, vagy elődeink munkájának gyümölcse, akik - attól függetlenül, hogy itt születtek, vagy csak hosszabb-rövidebb időre sodorta őket ide a sors - magukénak tekintették a Kereszthegy alatt heverő várost. Ha este a csillagos eget látjuk, bárhol a világon, idézzük fel magukban a Szindbád 1909-ben itt járt írójának szavait: ,A csillagok csodálatosan ragyogtak Nagybánya felett. Közel az öreg tornyokhoz, közel a földhöz, mert a csillagtestvéreik itt jártak, itt járnak, és az ég lámpásai ezért világítják meg szívesen a bányai tájékot.” (Krúdy Gyula: Nagybányai csillagok) SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN 169-I
