Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

utat megtéve mai helyére, a Városligetbe. Es itt, az Olvasókörben látták vendégül 1928-ban az Erdély-járó székely írókat - köztük Benedek Eleket és Szentimrei Jenőt -, s köszöntötte őket meleg szeretettel nem csak Thorma János, mint az Olvasókör akkori elnöke, hanem Pokol Elek polgármester is, az aranybányáinak és szerencséjének köszönhetően meggazdagodott legendás román néptanító.

„Kereken húsz nagyfalut-kisvárost barangoltunk be, székely írók az elmúlt szezonban, de egyetlen Nagybányán találta érdemesnek a városi magisztrátus feje, hogy alkalmat keressen velünk a találkozásra. Nem szerény személyünkért, de talán azért a kisebbségi kultúráért, melyet úgyahogyan képviseltünk, másutt is megérdemeltünk volna egy hivatalos helyről jött kézszorítást, de leírom, ha megköveznek is érte: még színszékely városok született székely polgármesterei sem tették meg azt, amit megtett Nagybányán Pocol Elek, aki eljött közénk, és néhány meleg szóval üdvözölte bennünk városa vendégeit [...] - Jól jöttek az urak nálunk - mondotta Pocol polgármester úr magyarul az ősi román „bine ap venit”-et, s ezt nem lehetett meghatottság nélkül hallgatni.” - írja Szentimrei.

Pokol Elekkel e kötet leírásaiban később még találkozunk. Nagybányai háza a Lendvay-tértől nem messze, a Szatmári utcában nyugati irányba tovább haladva, a Megyeházával átellenben állt. A Megyeházát övező parkban - a Képzőművészeti Múzeumban már látott Öregek tanácsa kőbe vésett másolatának helyén - pedig Németh László 1971-ben lerombolt szülőháza volt valamikor; mindkét épület a városrendezés áldozata lett.

Ezzel el is érkeztünk a Zazar bal partján felépült „modern” Nagybányához, amelyről majd külön szólunk.

SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN 139