Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

119

Felújítása évek óta várat magára. A főtér keleti során hosszú ideig ez volt az egyetlen, jelentős középkori emlékeket mutató épület. Csak az utóbbi feltárások derítették ki, hogy a szomszédos Lázár-, Bay- és Schreiberházak (17., 19., és 20. szám) homlokzatai is igen látványos, késő gótikus kapukereteket rejtenek.

Móricz Zsigmond a következőket írja az Erzsébetházról: a Főtéren a legrégibb „a kincstári épület, mely keskeny, egyszerű, nyugodt homlokzatával és az újabban hozzáépített boltíves támasztékkal hamar szembetűnik. Erről azt tartják, hogy Flunyadi János palotája, vagy legalább annak egy része volt.” A hagyomány szerint, amikor Hunyadi 1446-ban meglátogatta városunkat, kastélyt építtetett itt, s ezt a kormányzó halála után felesége, Szilágyi Erzsébet örökölte.

Sajnos az épület Főtérre néző „nyugodt homlokzatát” a múlt század ’40-es éveinek elején „modernizálták”. A XX. század második felében egy időre a tartományi múzeum ásványtani anyagát helyezték el középkori hangulatot árasztó termeiben, majd irodák működtek benne, emeletén pedig időszakos kiállításokat rendeztek. Jelenleg üresen várja, hogy eredeti fényét visszakapja.

Továbbhaladva, a 17. szám alatti Lázár-ház falán a város által állított bronz emléktábla őrzi Thurman Olivér polgármester (1887-1899) nevét és emlékét, akinek különösen a nagybányai festőiskola alapításában betöltött szerepét érdemes megemlíteni. „A polgármester, Thurman Olivér, felfogta az akkor teljesen újfajta vállalkozás nagy anyagi és még nagyobb szellemi horderejét a városra nézve és levélben tette meg ajánlatát, mely szerint műtermet építtet Hollósynak és iskolájának 10-15 ezer forint költség erejéig, ha Hollósy pozitív ígéretet tesz, hogy tanítványait tíztizenöt éven át minden nyáron lehozza. Ezt az áldozatkészséget csak a lehető legkisebb mértékben fogadhattuk el, mert nem tudhattuk [...] miképpen sikerülhet egy ilyen