Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

gélikusok a Cinterem délkeleti részén álló Szent Márton templomban végezték istentiszteleteiket. Az ellenreformáció megerősödésével mindkét felekezet a városfalon kívülre kényszerült, s a XIX. század elejéig fa templomaikban szolgálták az Urat.

Az evangélikusok első kőtemploma a jelenlegi templom helyén, 1805-1809 között épült. Jóval szerényebb volt a mai épületnél, s tetejét barokkos, hagymakupolás fatorony díszítette. Amikor Révész János lett a lelkész, a templom belseje már renoválásra szorult, s a lelkészlak is átalakításra várt. Új orgona és új harang kellett. Hamar belátta, hogy a gondokat csak egy új templom felépítésével lehet megoldani. Fáradtságot nem ismerő buzgalommal vett részt a tervezés, a pénzgyűjtés és 1911-1912-ben az építés munkálataiban. „S az új templom nemcsak Istennek háza, s a mennyországnak kapuja, de Révész János agilitásának, művészi ízlésének és alkotó erejének bizonysága is lett.” (Oláh

SÁNDOR: Révész János)

Az építésnél a szecesszió sajátos formáit alkalmazták. A sima négyszögű termet belül lapos mennyezet zárja. „A négyoldalas tornyot hullámvonalban futó kettős párkányzattal díszítették, s kicsiny sisakja mind a négy oldal felé erősen kiugró ereszt alkot... A szecesszió rövid életű

törekvéseinek mindenesetre maradandó példái közé tartozik a nagybányai templomunk.” (Dr. Friedrich Zoltán: A magyar evangélikus templom fejlődése az újkorban)

A templom oltárképe Iványi Grünwald Béla (1867-1940) alkotása. A festőművész Hollósyval együtt érkezett 1896-ban Nagybányára és rövid megszakításokkal 1909-ig tartózkodott a városban. Szerelmese lett a nagybányai tájnak és közkedvelt alakja a „kolóniá”-nak. Hollósy távozása után (1902) Rétivel, Ferenczyvel és Thormával együtt vezetik a „szabad iskolát”. Kezdettől gyakran látogatta Biltiu §tefan görög katolikus

SÉTA NAGYBÁNYA UTCÁIN

I