Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
1848-1849 NAGYBÁNYÁN 10- én. Ma délután öt óra tájban egy foglyot, Frink nevezetű kővárvidéki falusi nótáriust, (oláh fiatal embert, ki báró Huszár Károlynak a múlt télen a fejét lefűrészelte és Naszódra Urbánnak elvitte), ma katonák közt a falujába vitték és ott a szatmári hóhér felakasztotta, mert a [egy név olvashatatlan] (mester) hóhér szintúgy halálba járó bűn miatt a városi börtönben van. 11- én. Semmi újság, csak az, hogy a 30.000 lélekből álló Kővárvidékről a 700 újoncokat naponként hozzák városunkba, kiknek a városházánál keserves, lármázó dalolások miatt se éjjel, se nappal nincs nyugodalmunk, oláhul énekelnek, mert oláhok. 12- én. Ma délelőtt 9 óra tájban egy nemes asszonyt láncon, de szekerén hoztak ide a börtönbe Kővárvidékéről, talán azért, hogy vallassák: hol van az ura, Timpuly, ki a tegnapelőtt felakasztott Frinknek pajtása volt. 13- án. Ma délelőtt 9 óra tájban valami kétezer gatyás honvédi katonaság érkezett városunkba, Oláhlápos felé menendők, mert Urbán miatt még nincs bátorság. 15-én. A verbunk, víg muzsikával és pompás zászlóval az utcákon egész nap jár. 20-án. Eddig a közrendű nagybányai asszonyok sütötték a prófuntokat, most már a zsidók kieszközölték Kossuth Lajosnál, az ország kormányzójánál és ők süttetnek. A szegény asszonyok, kik porciót fizetnek, sokat vesztenek. 346_ 1849. június: 1-én. Ma este felé hozzám hoz egy árkuson egy kis írást P[ater] Májer, melyet érdemes elnökünk készített s mely magába foglalja a mostani magyar kormány iránti hódolatát, amelyet én első helyen írtam alá így: Varga Pál, S[aját] k[ezüleg] min[orita] rfendi] nyugalmazott] áld [ózó]. 3-án. Ma is a piacon a szentséggel pompás processio tarttatott Budapest bevételéért. A nagy misét P[ater] Quardián tartotta, mert a plébános úr prédikált. Ezen kívül a parochiális templomnak ünnepe is volt, t[udni] i[Ilik] Szentháromság ünnepe. 6-án. Ma Nagybánya városunkban, vagy talán az egész magyar hazában, a kormány rendelete szerint, hogy az Isten a külső ellenségektől őrizzen meg minket, oly szoros böjt tartatott, kivált a reformátusok részéről, hogy egész nap még csak tüzet sem csináltak házaikban, ami több: a mészárosoknak húst nem volt szabad méretni. 16-án. Ma délután az itt és a vidéken 5 hétig szolgáló honvédeket új 400 honvédekkel felváltották, mind magyarok, inges-gatyások Szatmár, Bereg, Ugocsa vármegyékből.
