Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)

Tartalom

226 1848-1849 NAGYBÁNYÁN 245. 1848. december 18., Nagybánya. A nagybányai bánya főfelügyelőség a Sóhivatal által összegyűjtött pénzösszegnek a főfelügyelőség pénztárában való biztonságos megőrzését nem ellenzi. 3645. Tekintetes Városi Közönség! Folyó évi December 14-én kelt felszólítására ezennel válaszolni sietünk, miszerint a kebeli sóhivatalnál naponként begyülendő pénz mennyiség biztosítás végetti betéteiét főpénztárunkba nem ellen­­zük, ha ezen pénzbetétei a kebeli sóhivatal által saját ládájába és felelősége mellett megteendik. A Bánya Főigazgatóság üléséből. Nagybányán December 18-án 1848. [sajátkezű aláírások]: Szakmáry Sámuel, Hámori Pál. [a hátlapon]: A bánya főfelügyelőségtől. Tisztelt Nagybánya Város Közönségének Hivatalból Nagybányán [iktatás]: December 24. 1848. 3833 k[özgyű]lés 1848. NBVL, KI, 3833/1848. sz., 1-2.1. 246. 1848. december 22., Pest. Kossuth Lajosnak, a Honvédelmi Bizottmány elnökének nyílt rendelete az ország összes felekezeteinek lelkészeihez a szabad­ságharcban elesettek tiszteletére történő megemlékezésről és a híveknek a szabadság szeretetére történő neveléséről. Nyílt rendelet! Melynél fogva a haza minden lelkészeinek meghagyatik, hogy ezen rendelet vételétől kezdve a reánk következő újév ünnepéig bezárólag, minden isteni tisztelet napján, a haza szabadsági harcá­ban elesett lelkes hű honfiak emlékének a catholikusoknál s görög hitűeknél szent mise áldozatot szolgáltatni, a többi felekezetnél pedig isteni tisztelet tartatni el ne mulasszák s ez alkalommal mind­annyiszor a népnek magyarázva felolvassák s népet a haza iránti tántoríthatatlan hűségről lelkesítvén, abban a szabadságérzetet lel­kesítsék s előtte megfoghatóvá tegyék, miképp a legszebb polgári erény a haza szabadságát védeni, mert a szabadság a népek legfőbb kincse, nyugalma, élete, mely nélkül az élet nem egyéb, mint egy terhes szolgaság. Szóval a lelkészek hivatásuk s egyszersmind legszentebb pol­gári kötelességük szerint oda hassanak, hogy híveiknek lelkében a szabadság szent vágyát tetőpontra fokozva, azt ezerekben egy törekvéssé olvasszák, miszerint legyenek méltók az ifjú szabadságra s kikerülhessék, hogy a sírhalmaikon felnövekvő fűszálak útódaik átka szellemében lengjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom