Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
1848 -1849 NAGYBÁNYÁN 14 polgáraira tovább is mindig biztosan lehetett támaszkodni. A városban újra meghonosodott nyugalmat a Bemék elől Bukovinába menekült császári erők időközönkénti visszatérését követő rettegés valamint a még októberben a kővárvidéki és belső-szolnoki magyarokon elkövetett atrocitásokat irányító, és később elfogott Fráncu és társainak elítélése és látványos kivégzése korbácsolta fel. A forradalom kitörésének évfordulóját, utóbb az 1849 áprilisi Habsburg trónfosztást a Kossuthékkal döntő többségben egyetértő nagybányai polgárok nagy pompával ünnepelték meg. A cári csapatok beözönlését, majd az ország nagy részének elfoglalását követően, az utak bizonytalansága miatt megszűnt postaforgalom hiánya rémületet okozott. Tetézte ezt a pénzforgalom hanyatlása és a Kossuth-bankóknak nevezett papírpénztől való riadalom. Nagybányán és Felsőbányán is, veszély esetére, helyi népfelkelési terveket készítenek és fogadnak el. De még ebben a kritikus helyzetben sem feledkeztek meg olyan hosszú távú békés jellegű intézkedések foganatosításáról, mint a jó minőségű ivóvíznek a városi piacra történő bevezetése, vagy a városi kórház építésének folytatása. Nagybánya és vidéke, a Zsibó környékére vonuló Kazinczy hadtest révén, még a világosi fegyverletételt követően is bízott a forradalom ügyében. Annál nagyobb csalódást okozott ezen különítmény fegyverletétele és a katonák egy részének a városon át történő hazaözönlése. Az Urbán vezette császári és cári katonaság augusztus 27-én este érkezett Nagybányára. Másnap reggel küldött levelében a parancsnok feltétlen engedelmességet és a császár iránti teljes lojalitást, a forradalmi kormány és országgyűlés által bevezetett változások eltörlését, a forradalom jelvényeinek elpusztítását, a városban most elszállásolt katonák részére ételt, italt (a császári katonáknak bort, a cáriaknak pálinkát) kell szolgáltatni. Követelte még a polgári fegyverek teljes beszolgáltatását és 300 pár csizma és topán átadását. A feltételek teljesítése után Urbán hadaival Szinérváralja és Szatmár felé elvonult és a városban csupán helyőrséget hagyott. Kende Zsigmond, Szatmár megye császári-királyi biztosának Nagybányára szeptember elsején megérkezett rendelkezései alapján gyakorlatilag megindult a császári új abszolutizmus bevezetése. A gyülekezési és sajtószabadság elvesztésén túlmenően, a város gazdasági vezetőinek vagyonát zárolták, a harcterekről hazatért volt honvédeket császári katonáknak kényszerítették. Kötetünkbe az ezekre vonatkozó okmányokat is beépítettük. A közölt közel 450 okmány nyilván több részletkérdésre és az események hátterére is kiterjed. Sok a kötetben a név és ez azért van
