Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
1 BETYÁRMONDÁK Sámfa, kapta, dikics, gyertek elő tik is, mert jönnek a tatárok! De azok bizony csak nem mozdultak az istennek se, csak dikicseltek. Mondták, hogy nekik csizmát kell csinálni a császár katonáinak. Nem vót mit tenni. Egy gubás ember ácsorgott a csizmadia szín előtt, attól kérdezte az öreg mester, hogy nem tudná megmondani, hogy vajon miért jönnek a tatárok éppen ide. Az meg azt mondta:- Nézze tata, én úgy hallottam, hogy a tatár kán Szatmáron csináltatott magának egy pár gordovány csizmát, oszt úgy feltörte a lábát, hogy lesántult. Akkor megfogadta, hogyha még egyszer lábra fog tudni állni, addig nem nyugszik meg, amíg minden csizmadiárul elevenen le nem nyúzatja a búrt. Több se kellett ennél. Rögtön ráncba szedte a szurtos népséget. Egy-egy sámfát mindegyiknek a kezébe, s neki a tatárnak. Üsd, vágd, nem anyád! Volt nagy csihé-puhé. Elég az hozzá, hogy a tatárok jobbnak látták, ha visszahúzódnak a sárerdőbe, mert ilyen sámfás ellenséggel ők még sohasem kerültek szembe. Igen ám, de ott meg várta őket a gubás ember meg a csapata. Oszt a tatároknak vót nemulass! így vitte a harcba a csizmadiákat Pintye Grigor, mert a gubás ember ü vót, s még kapott is a céhtől minden ember számára egy pár görbe szárú bokszcsizmát. [Nagybánya-Veresvíz] AZ AVASI KIRÁLY 36. Nőtt itt ezen a vidéken egy kis mihaszna ember. Pióca Kristóf volt a neve. Nem lehetett semmi hasznát venni, hát elszegődtették borbélyinasnak. Lett is belőle egy kis koszkaparó. Addig kapargatta a mások képét, amíg maga is kivakarózott. Osztán gondolt egy nagyot, felszedte a sátorfáját, s elment Bécsbe. Ott aztán kivakarózott. Addig, hogy még a bécsi császár is hozzá járt borotválkozni, meg a dámák vele fésültették magukat, merthogy olyan kis pattogós emberke volt. Na, mikor már jól elbódult a parfümillattól, gondolta, most már ő is nagy valaki, hazajön megházasodni. El is indult, de amire Szatmárig ért, elnyűtt a csizmája, elázott a ruhája, lekopott róla a finom parfümillat. Egy kis köteles
