Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)

Tartalom

56

BEVEZETÉS

74. Kohón úgy mesélték, hogy a betyár a Tolvaj Dénes szikláról ugratott le, amikor üldözték a pandúrok, s innen kapta a sziklaorom ma is használatos nevét (saját gyűjtés, 2006).

75. Magyar Zoltán, 2009 b. 144-145.

76. Lásd: Hála József—Landgraf Ildikó, 2001a. 35-36.

77. Uo„ 38.

78. Saját gyűjtés, 2009.

79. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864-ből. Szatmár vármegye II., 85.; Palmer Kálmán, 1894. 277. Lásd még: Szendrey Zsigmond, 1922. 47.

80. Magyar Zoltán, 2007. 240-249.

81. Luby Margit, 1985.40-41.

82. Magyar Simplicissimus, 1956. 247-248. A szöveget Túróczi- Trosder József kiadása nyomán újólag közli, valamint a további fordításokra és kivonatokra utal: Hála József - Landgraf Ildikó, 2001b. 486., 496.

83. Közli: Szádeczky Lajos, 1905. 169-171.; Hála József - Landgraf Ildikó, uo., 499-500.

84. Lásd többek között: Palmer Kálmán, 1894.85-86.

85. Palmer KÁLMÁN, 1894.275Szatmár vármegye és Szatmár- Németi, 1896. 59. Lásd még: Szmik Antal, 1906. 378.

86. Mint azt a monda gyűjtője feljegyzi: „A szobrot és környékét mindig rendben tartották és tartják még ma is. A hiedelem szerint ugyanis ha nem tartják kellő tiszteletben, ha nem festik gyakran, ha nem gyújtják meg a feje fölött az öt bádogcsillagban a gyertyákat (ma már villanyégőket), ha nem halmozzák el virággal, ha nem sepregetik állandóan a környékét, akkor a szent megharagszik, és valamelyik bányát elönti a víz, vagy - később, az 1920-as évektől - a fürdővendégek apadnak el. Rónaszéken Nepomuki Szent Jánoshoz fűződik még egy hiedelem, az, hogy megsegíti azokat az asszonyokat, akik rossz útra tévedtek, de aztán megbánták tettüket”. Ez utóbbi hiedelem a szent legendájában szereplő gyónási titok megtartásával összefüggésben alakulhatott ki, míg a fenti hagyományok azáltal, hogy Nepomuki Szent János a vizek védőszentje, azé az őselemé, amely a legnagyobb veszély volt a mélyben dolgozó bányászokra nézve. E szép barokk szobor, mely manapság a római katolikus templom közelében látható 1742-ből Származik a szobrot védő kupola falára írt kronosztichon szerint.

87. Szmik Antal, 1906. 378.

88. Versényi György, 1890.

89. A máramarosi románok hiedelmeiben a bányaszellem megne vezése német és magyar hatásra vall, lásd: válva minei (a bánya lelkei, pästorul minei (bányapásztor), priculiciul minei (bányaprikulics), scaraoschi (bányaszellem, bányaördög). Az itt élő ruszinok szintén ismerik e hiedelemalakot minapitik, illetve kopalnepitik (bányatörpe) néven.