Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BEVEZETÉS 52 tésekre egyaránt érvényes. Míg Rónaszéken egy ácsmestert és egy tanítót is megszólaltatott a gyűjtő, a veresvízi magyar adatközlők körében általános iskolás diákok, gyári munkások, fuvarosok, sőt egy temetőőr és egy juhász is elmesélt legalább egy történetet. Szilágyi Erzsébet táji gyűjtései mutatják e tekintetben a talán legnagyobb megoszlást: tanítók, kántor, egyetemista éppúgy szerepel a megkérdezettek között, mint munkások, földművesek és háztartásbeli asszonyok. S hasonlóképpen a máramarosi folklórgyűjtések sorában az a három magyarul tudó román is, akik a Kárpát-medence e vallásilag és etnikailag sokszínű szegletében a kulturális javak áramlását éppúgy jelképezik, mint azt, hogy az ott élők a népi kultúra tekintetében az utóbbi másfél évszázadban már többnyire közös kulturális nyelvet beszéltek. JEGYZETEK 1. Paládi-Kovács Attila, 2007. 2. Magyar Zoltán, 2007.35-36. 3. Veresvíz - Nagybánya északi részében fekvő, a hegyek közé hosszan benyúló szűk utca (valójában szinte önálló városrész), amely festői környezetével és hangulatos városképével a nagybányai festőket is megihlette (többen közülük itt béreltek szobát nyaranta). Az egykori bányász-negyedet jellemzően virágos kertes, kontytetős kis bányászházak alkották. Az itt élő családok férfitagjai a Veresvízi bányában dolgoztak, ahol még a huszadik század elején is jelentős mennyiségű aranyat bányásztak. E bányászkolónia a bányászat megszűntével fokozatosan felszámolódott, a régi kis bányászházak helyét - két-három épület kivételével - mára „modernebb”, emeletes villák foglalták el. 4. Lásd: Paládi-Kovács Attila, 1988. 5-138. 5. Nagybányai boszorkányperek, 2003. 6. FridvaldszkyJános, 1767. 7. Magyár Zoltán, 2007.212-213. 8. Dengi János, 1878. 166.; Palmer Kálmán, 1894. 296.; Szmik Antal, 1906. 395. Szmik feljegyzésében olvashatjuk, hogy a Pintye család rendkívül elterjedt Felsőbánya környékén is, és alig van ott olyan falu, ahol ne élnének olyanok, akik a híres rabló nevét viselik (uo.).
