Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BETYARMONDAK előtt maga Pintye jövendölte meg, hogy ha e fejsze kipattan a sziklából, akkor fog születni hozzá hasonló vitéz.71 Tolvaj Dénesre, mint szintén Rákóczi-korabeli betyár első említésére Palmer Kálmán Nagybányát és környékét bemutató múlt századi kalauzában lelhetünk, ahol is a Morgóhegy kapcsán azt olvasható, hogy a hegy déli oldalán egy tágas barlangszerű üreget Tolvaj Dénes karámjának nevez a nép.72 Palmer feltételezi, hogy a nevezett rabló személye és a róla szóló hagyomány a híres Pintyével azonos,73 Görbe István nagybányai és e sorok írójának Kővár-vidéki folklórgyűjtései74 azonban meggyőzően mutatják, hogy egy másik nevezetes betyárról van szó, aki egyes adatok szerint Pintyével is kapcsolatban állt (38.). A Tolvaj Dénesről szóló mondák a már jelzett barlang és a közeli Tolvaj Dénes sziklájának elnevezésével összefüggésben, helyi mondákként alakultak ki, az azokban szereplő jellemző folklórmotívumok azonban más vidékeken is ismertek, sőt elsőként éppenséggel a Rákóczi-hagyománykör jöhet szóba e Nagybánya környéki betyárhagyomány gyökereit illetően: Tolvaj Dénes táltos lovon jár, mely lóra fordítva vereti a patkót; titkos alagútja van, amely kincseinek is a rejtekhelye. Figyelemre méltó az is, hogy a Szirmay Antal által Pintye kapcsán közölt adat, miszerint egy borbély vágja el a torkát, és úgy hal meg, Pintye később feljegyzett mondáiban nem, Tolvaj Dénesében viszont hangsúlyosan és a Szirmay által közölttel megegyező változatokban szerepel (57-59.). Helyi mondák A Nagybánya-vidéki mondakorpusz harmadik nagyobb egységét azok a helyi mondák alkotják, melyek ugyan tematikailag rendkívül vegyes csoportot alkotnak, ám közös bennük, hogy valamely környékbeli helyhez: sziklához, hegyhez, határrészhez, forráshoz, tóhoz, településhez vagy éppen egy bányához kötődnek. E mondák kevés kivétellel Görbe István veresvízi gyűjtéseiből kerültek elő, miáltal e fejezet jobbára nagybányai hagyományokat képvisel, köztük is kivált nagy számban különféle névmagyarázó mondákat, helynévmagyarázatokat. Formailag helynévmagyarázó mondának tekinthető a Kapnikbánya eredetéről szóló történet is, lényegileg azonban egyike azon alapítási hagyományoknak, melyek bányák,
