Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
BETYARMÓNDÁK 27 hegy, ahol Pintye tanyája és pincéje volt a környékbeliek szerint, és e hagyományok kisugárzását mutatja, hogy még az észak-mezőségi Szászzsomboron is említést tettek róla. A Nagy-Szamos melléki Bacában egy helybeli adatközlőnk ugyancsak tudott egy helyi §atra Pintyiről, azt a közeli Csicsóvár mellett jelölve meg.37 Egy-egy jellegzetes alakú szikladarab szintén a Pintye - hagyománykör része lett. A Rozsályon, a Kisbánya vizének forrásainál egy toronyszerű, négy oldalú oszlop emelkedik, amit hét hatalmas, egymásra rakott kő alkot. A hagyomány szerint ez is Pintye keze műve, ő rakta a köveket így egymásra, amikor ott tanyázott.38 A nagyszokondi hagyományok része volt az a Pintye kútja közelében állt kőasztal is, mely a monda szerint tizenkét személy részére egy darab sziklából lett kifaragva. Pesty helyi adatközlője írja, hogy a múlt század közepén tönkretették e nevezetességet, ugyanis azt a megye főmérnöke szétlövette, és anyagát az országút töltésére vitette el.39 Hasonló kőasztalról egy nagybánya-veresvízi mondából is értesülhetünk (37.) Nagybánya környékén a Likaskő nevezetes, „melyet a nép hite szerint Pintyé lyuggatott ki és hengerített le egy hegyről”.40 Kődön a Pintye kútjára helyezett hatalmas fedőkő szintén ő általa került oda.41 Már a korábbiakban is utaltunk azon határkőként használt félig földbesüllyedt malomkőre, amelyről Felsőbányán azt tartják, hogy Pintye vitte oda.42 E kőről Nagybányán Görbe István adatközlői is tudtak, s a Toldi-mondakör egy jellegzetes epizódjára emlékeztető történetet43 kerekítettek köréje (26.). Az észak-erdélyi, valamint a Szamos-melléki (szilágysági és szatmári) középkori Szent László-hagyományok44 mondái lenyomata lehet a Cikói-szoros környékén honos Pintye ugratása-féle narratívum, valamint annak részeként a sziklában látható nyomok motívuma. Mint azt a szamoscikóiak tudják, Pintye a lovával Benedekfalva mellől, a kődi romoktól, illetve a kelencei kúttól ugratott a Szamos túlsó oldalára, és a ló patkónyoma megmaradt az egyik ottani sziklában.45 Kapnikbányától keletre a Priszlop nevű hegy közelében még a 19. század végén is láthatók voltak annak az épületnek a romjai, melyet a nép csak Pintye fogadójának és pincéjének nevezett.46 E helyre Debreczeni Zoltán kapnikbányai gyűjtései is utalnak (48.). Tamásváralja fölött a Várhegy Pintye és csapata legfőbb erőssége volt, amit a monda szerint csak
