Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)

Tartalom

154

FELSŐBÁNYÁI HIEDELMEK

194. Hárman nem jó cigarettára gyúrni egy lángrú, me ott egy meg fog halni.

195. Nem jó hátrafelé lípni, se fordítva ecserélve a cipőt fevenni, me meghalnak a szüleid.

196. Úgy tericcsed a ruhát száradni, hogy a gatya szára hátul legyen, ne nízzen az uccára, me akkó meghal a viselője.

197. Félmezítláb se jó menni, me megárvulsz.

198. Ha jány köldöke viszket, paphalál lesz.

199. Szokás vót feketemisét is fizetni, ilyenkó akár a halálát is lehetett kírni a rosszakarónak.

200. Ne légyé öngyilkos, me a temető mezsgyéjibe fog etemetni pap nékű a sírásó.

201. Ha a temetiskó fevesze egy lehullott gyászszalagot, akkó szerencsétlensíg lesz.

202. Ha a halott szeme nyitva marad, evisz valakit a családbú nemsokára.

203. A halottat meg ke mírni egy spárgává, és a gerendára tenni a spárgát, nem megy e a szerencse a háztú így.

204. A sírrú nem jó virágot lopni, me a halott kísírteni fog.

205. Nem jó a virágot a sírrú megszagulni se, me elveszted a szaglásodat.

206. A levágott körmöt, hajat nem jó tűzbe dobni, me másvilágrú vissza ke jönni érte, hogy összeszedd azokat.

207. Ha recseg-ropog íccaka a bútorod, a szellemek járnak a házba, keresnek valamit.

208. Hogy a halott megnyugoggyon, rögöt ke dobni a sírjába temetiskó.

209. Ha akarsz a halottada beszélni, akko szokás az asztaltáncoltatás és a szeánsz. Ilyenkó öszszegyűltek a sötétbe, rátették a kezűket az asztalra, és mikó kopogás hallatszott, a médiumon keresztül szólt a halott.

210. Ha esze, akko löttyincs ki egy kis ételt, me a halottakra is ke gondolni.

211. Ha kiesik a kezedbű az ítél, akkó a halottaknak is ke adni, „ez a halottaké”, így szokták mondani, ha a tángyérodbú is kilöttyen az ítél.