Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)

Tartalom

141

A RÓMAI CASANATE-KÖNYVTÁR CORVIN-KÓDEXE

4. A kódexről eszközölt összes fényképfelvételek a híres Danesi cég római műtermében készültek; a közbenjárást ez ügyben és a felvételi eljárás ellenőrzésének feladatát Lukcsics József veszprém-egyházmegyei áldozópap, a római magyar történelmi intézet az időbeli tagja volt szíves magára vállalni.

5. A kódex első magyar bejegyzése, mely a rendszónak megfelelőleg a kerti ürmöt ábrázoló kép fölé volt írva, teljesen elmosódott és így olvashatatlan. A besztercei szójegyzékben absintum a. m. írem.

6. Levágva. A „cinnirum” kifejezést a mai botanika nem ismeri.

7. A két utolsó szótag le van vágva, s a szót csak Szenczi Molnár Albert szótárának segítségével egészíthetjük ki.

8. Csak az első szótag olvasható, a többi felső része le van vágva és olvasása bizonytalan.

9. A valet szó után, úgy látszik, kimaradt a contra-. Paprag valet contra Swly.

10. El van mosódva, olvasása bizonytalan.

11. Lehet mentaya is, ha a rövidítés jelét elmaradtnak vesszük; de a szláv eredetű méta is használatos volt nyelvünkben.

12. Felső része le van vágva; a latin kifejezés ma ismereden, legközelebb áll a hioscianum-hoz, a mi beléndet jelent, s a vágásból megmaradt vonások ezt az olvasást megengedik.

13. így, fekete peferce helyett.

14. Le van vágva s utolsó tagjának olvasása nem egészen biztos.

15. Levágva. A beszterczei és schlägli szójegyzékekben millefolium a. m. egérfark, de a megmaradt vonások ez olvasást nem engedik meg.

16. Lehet menta is; 1. a 457. 1. 3. sz. jegyzetét.

17. Levágva. Plantago a besztercei szójegyzékben = utyfiw, a schlágliben vizfw, de a megmaradt vonások egyik olvasásra sem nyújtanak alapot.

18. Lehet pipe is; olvasásában nem vagyunk biztosak. A latin robille szót a mai botanika nem ismeri.

19. A szó vége s utána még mintegy három szó le van van vágva.

20. Meg kell jegyeznem hogy a nyelvemlék szavainak középkori szókincsünk ismert anyagával való összehasonlításában dr. Zolnai Gyula és dr. Melich János barátaimnak tartozom köszönettel szíves útbaigazításaikért, a botanikai résznél pedig dr. Mágócsy- Dietz Sándor egyetemi tanár úrnak, az egyetemi fuvészeti kert igazgatójának, aki a régi magyar fuvészeti nomenklatúrára vonatkozó nagy anyagkészletét szíves volt rendelkezésemre bocsátani.