Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
SCHONHERR GYULA 86 thorni gimnáziumban tanított, s ennek könyvtárában alkalmat nyert megismerkedni e kézirattal s annak tartalmával.1 Két évvel később történt Buda elfoglalása, mely a Corvinának ott talált maradványait a bécsi udvari könyvtárba juttatta; annál nagyobb volt tehát az érdeklődés e kódex iránt, melynek tartalma oly részletes adatokat őrzött meg a könyvtár gazdagsága felől. A tudós jénai tanár Schmeizel Márton hazánkfia, ki egy magyar történelmi forrásokat tartalmazó gyűjteményes munka kiadását tervezte, a kódex egész szövegét fel akarta abba venni. Tervét Jänichen Péter, thorni gimnáziumi igazgató hajtotta végre az 1726-31. években megjelent Meletemata Thorunensia című kiadványában, miután Mátyás király tudományos érdemeiről előbb külön kiadott s utóbb e gyűjteményben újból lenyomott értekezésében a kódex bibliográfiai leírásával foglalkozott. Az általa közzétett szöveget Bél Mátyás is kiadta a Notitia Hungáriáé Novae III. kötetében.' A tudományos irodalomban ekként ismertté válva, Naldus műve azóta állandó forrásául szolgált mindazoknak, akik Mátyás könyvtárával foglalkoztak, vagy általában a nagy király humanista tevékenységének méltatását tűzték ki feladatukul. Ily címen jutott be szövegének nagyobb része Ábel Jenő utolsó munkájába, az Irodalomtörténeti emlékek II. kötetébe, mely olasz humanista írók Mátyást dicsőítő műveit tartalmazza.4 Bibliográfiai szempontból azonban az értékes mű mindeddig igen kevés mértékben részesült abban a figyelemben, mely nemcsak tárgyánál, de provenienciájánál fogva is megilleti. Rómer Flóris ugyan 1874-ben csak azért ment el Thornba, hogy színről színre láthassa Mátyás könyvtárának e nevezetes maradványát,’ de semmivel sem jegyzett többet úti naplójába felőle, mint amit már Jánichenből tudtunk. Csontosi Rómer adatai nyomán írta le a Corvin-kódexekről 1881- ben adott jegyzékében.6 Az 1882-iki budapesti könyvkiállításon e kézirat is ki lett állítva, s a könyvkiállítási kalauz a Corvin-kódexről írt részhez e kódex második címlapjának sárga tónusú hasonmását használta fel díszítésül, de a kalauzban adott leírás ép oly hézagos, mint aminőt Ábel idézett kötetének előszavában találunk róla. A kódex azóta másodszor is hazakerült; ez év nyarán a thorni kir. gimnázium igazgatósága a legnagyobb készséggel bocsátotta azt kiváló történetírónk Szilágyi Sándor
