Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)

Tartalom

SCHÖNHERR GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

33

iktattak be, és 87 szövegkép fölé egyazon kéz megfelelő magyar nyelvű bejegyzést tett; ezáltal a kódex művelődéstörténeti értéke megkétszereződött. Neves nyelvészek és botanikusok véleményének és segítségének felhasználásával Schönherr a kódex nyelvtörténeti és botanikai jelentőségére is fényt derít, és leszögezi, hogy a kódex révén „középkori nyelvkincsünk jelentékeny szaporodása mellett e nyelvemlék segítségével a magyar botanika számos kifejezését majdnem száz évvel korábbi forrásra vezethetjük vissza”.43

Kéziratos hagyatékának tanúsága szerint Schönherr tervezte több középkori művelődéstörténettel kapcsolatos összefoglaló munka megírását is. Mátyás király könyvtáráról írandó munkája előkészületeként összegyűjtötte és rendezte a tárgyra vonatkozó irodalmat, lemásolta a külföldön található Corvinák azonosításával, megvételével vagy kicserélésével kapcsolatos iratokat, ebben az ügyben személyesen is levelezett, és összeállította a különböző országok könyvtáraiban található Corvinák jegyzékét. A magyar könyvtörténet témakörével kapcsolatban gazdag bibliográfiai anyagot gyűjtött, ebbe főként a Magyar Könyvszemle hasábjain megjelent, a XIV-XVII. századi könyvmásolókról, könyvtárakról és ősnyomtatványokról szóló cikkeket és tanulmányokat csoportosította. Elkészítette a középkori Magyarországra vonatkozó krónikák és krónikások jegyzékét. Tervei között külön téma volt a miniatűrök és miniatűrfestők története a XVII. századig. Az ezekre a témákra vonatkozó hagyatéka 15 kötetre rúg.44 Csak sajnálható, hogy a pályája derekán elhunyt történésznek nem adatott meg tervei megvalósítása.

Figyelemre méltók Schönherrnek a társadalom- és politikatörténettel kapcsolatos nézetei is. „A történelem - szögezi le - általánosít; az egyén sajátos vonásaiban faji tulajdonságokat lát, egymástól látszólag távol álló tények és jelenségek között a törvényszerűség összekötő kapcsát keresi, s mindenütt az összesnek géniuszát látja nyilatkozni.”45 A történelmi törvényszerűség tételes kifejezésével másutt nem találkozunk, de élete végéig a 23 éves korában papírra vetett fenti elvekhez és követelményekhez igazodik. Az események hátterében ok és okozati összefüggéseket keres. Az ország középkori története sorsdöntő fordulatainak okait évtizedekre, olykor évszázadokra visszanyúló eseményekben vagy folyamatokban kereste és