Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)

Tartalom

12 BALOGH BELA történelem és ezzel összefüggő alaptudományok elsajátítá­sára irányul. Már elsőéves korában, órarendjében Kerék­gyártó Árpád hazai művelődéstörténete heti négy, Thorma Károly római éremtana egy, Horváth Árpád jogtörténeti bevezetése az oklevéltanhoz egy órával szerepel, majd a másodéven ezeket Wenzel Gusztáv „Magyar bányajog” című előadása, Kerékgyártó történelemelmélete, Thorma numizmatikája, továbbá Szádeczky Lajosnak a román feje­delemségek és Erdély kapcsolataival foglalkozó kurzusa egészíti ki. Felkészülése céltudatos; másodéves korában, jóval az egyetemi kurzusok megkezdése előtt, 1884. augusztus 6-án írja egyik levelében: „beiratkoztam Wenzel bányajogi előadásaira is, melyre az ősrégi bányaváros [Nagybánya] tisztán bányászati alapon emelkedő fejlődése tanulmányozásánál okvetlen szükség van”.2 Az egyetemi óralátogatással párhuzamosan kezdettől eljár a Magyar Történelmi Társulat és az Akadémia törté­nelmi osztályának üléseire. Szádeczky ajánlatára 1883 decemberében az előbbi tagjává válik. Megélhetése biz­tosítása érdekében rövidesen a Nemzeti Múzeum könyv­táránál napidíjas gyakornoki alkalmazásért folyamodik. Alig másfél hónapi „igen heterogén munkakör” betöltése után 1884. május 19-én, Fejérpataky László kérésére a könyvtári osztályhoz tartozó levéltárba kerül, ahol - mint írja - „most [...] kizárólag oklevelekkel és történeti dolgok­kal foglalkozom”.3 A hírneves diplomatikus Fejérpataky és Schönherr között életre szóló kapcsolat létesül, mely a kezdeti oktató-tanítványi viszony meghaladásával fokoza­tosan munkatársi viszonyé és egymást kölcsönösen kisegítő barátsággá érik.4 Az egyetemi hallgató és napidíjas múzeumi gyakornok Schönherr nagy akaraterővel és munkakedwel tanul és dol­gozik; jó munkabeosztásának köszönhetően már 1884 no­vemberében, Nagy Imre felszólítására, az Anjou-kori ok­mánytár szerkesztésében segédkezik, a Századok számára elkészíti Thököly Imre és Wesselényi Pál mint vetélytársak címmel a következő évben megjelenő első nagyobb tanul­mányát és a még ugyanabban az évben magyar és német nyelven kinyomtatott A Margitsziget történetének vázlata című összeállítását. 1886 első fele „nagybányai év”: az ek­kor elkészült, tudományos körökben felolvasott és a Turul­­ban megjelent Nagybánya régi pecsétéiről című tanulmányé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom