Benyóné Mojzsis Dóra - Polgár Mónika: Törékeny vágyak. Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum porcelángyár (Budapest, 2018)

Tartalom - Hüttl Tivadar porcelángyára

A másfélezer év óta Kínában, titkos recept alapján készített porcelánok nagyjából háromszáz éve kezdték el meghódítani Európát, hogy státuszszimbólumként a királyi, főúri családok asztalára kerüljenek. Az első európai porcelánok hosszas kísérletezések után, csupán az 1700-as évek elején születtek meg. A bonyolult technológia cs a sokrétű szaktudás eredményeként létrejött különös szépségű, ragyogó fehérségű „használati tárgyak” azóta társai életünknek: részesei az ünnepeinknek, vagy éppen ünnepivé varázsolják a mindennapi pillanatokat. Látszólagos törékenységük ellenére da­colnak az idővel. A nagyhírű hazai porcelángyárak mellett kevésbé ismert, hogy Óbudán is létezett porcelángyár. HiiUl Tivadar, kibővítve az édesapja által 1854-ben alapított üzletet, először egy porcelánfestő üzemet hozott létre, termékeinek kiváló minőségével elnyerve a „császári és királyi udvari szál­lító" címet. 1903-ban a Jász utcában, majd 1906-ban Óbudán gyárat is alapított, amely az 1951- es államosítást követően Aquincum Porcelángyárként működött tovább. Az évtizedek során az óbudai porcelánok meghódították I. Ferenc József királyi asztalát, emelték a nemesi és nagy­polgári lakások eleganciáját, az 1950-es évektől pedig eljutottak a társadalom legszélesebb réte­geinek otthonába. Időközben természetesen a termékpaletta is változott: a Iliiül étkészletektől, asztali szervizektől az aquincumi figurális porcelánokig, vitrintárgyakig. I. kép (túloldal) HüttI Tivadar óbudai porcelángyára 1910 körül 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom