Benyóné Mojzsis Dóra - Polgár Mónika: Törékeny vágyak. Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum porcelángyár (Budapest, 2018)
Tartalom - Hüttl Tivadar porcelángyára
HÜTTL TIVADAR PORCELÁNGYÁRA A gyár története A porcellán-teknika újdonsága. Couleur rosé Hüttl. Budapesti Hírlap 1911. december 7., 13.o. sérletezetl a rózsaszínűre, kékesszürkére, sárgára, zöldre, bordóra színezett mázzal és porcelánmasszával. Kísérleteiről, a különböző színárnyalatokhoz szükséges összetevőkről külön füzetben vezette feljegyzéseit, német nyelven. A különböző arányéi és összetételű festőanyagokai üveg- és porcelánlapokon, tányérokon próbálta ki. Munkájában igénybevette Pctrik Lajosnak, a Zsolnaygyár vegyészének szakértői segítségét is. Legtöbbet talán a rózsaszín máz és massza előállításával foglalkozott. A kísérletek végül kiváló eredményekre vezettek: az elért színárnyalatot egyenesen Couleur Rosé Hüttl-nek nevezték, amely díszes jegyként sok esetben megjelent a porcelánok alján is.22 Moftp-lent 1 HOl. évi április ln> 22-tln, MAGY. tíDf Rin SZABADALMI LEÍRÁS 21070. szám. XVII/»>. OSZTÁLY. naltal látható el, mely ép oly erősen tapad, mint fémeken. Szabadalmi igény. Eljárás galvanikus fémdiszités előállítására porczellánon, kőedényen, üvegen és máseffélén, jellemezve azáltal, hogy első sorton a díszítendő tárgyra agyagból, kaolinból vagy más a kerámiában használatos alapanyagból, továbbá olvasztószerből és finoman eloszolt fémporból álló meg nem olvadó «fémalap» ot égetünk és ezt galvanikus úton a kívánt fémbevonattal látjuk el. Eljárás galvanikus fémdiszités előállítására porczellánon, kőedényen, üvegen és másefélén. IICITTI. TIVADAR CZÉG BUDAPESTEN. A szabadulom bejelentésének napja 1900 november hó 2S-ika. Mindezideig nem sikerült porczellánon, kőedényen, üvegen és más eféléken valóban tartós jól tapadó galvanikus fémbevonatot, pl. arannyal, ezüsttel, platinával stb. előállítani Finnek oka abban van, hogy nem ismertünk olyan kötőanyagot, mely alkalmas volna arra. hogy úgy a díszítendő tárggyal, valamint a galvanikus bevonattal szilárd összeköttetésbe lépjen. Természetes, hegyennek a kötőanyagnak jó elektromos vezetőnek kell lennie. Jelen találmány értelmében kötőanyag gyanánt olyan a díszítendő tárgyra í'áégetctt réteget használunk, melyet leghelyesebben'«fémalap»-nak nevezhetünk és melyet úgy állítunk elő, hogy nehezen olvadó anyagot, porezellánfüldot, vagy más a kerámiában használatos anyagokat finoman eloszlott féraporral, legelónyöseblten ezüstporral és valamely olvasztó ezerrel keverünk. A használt olvasztószer a díszítendő tárgy természetéhez képest, nehezebben vagy könnyebben olvadó lehet. A «fémalap» összetételének megvilágítására a következő |>éldák szolgálhatnak: 7. példa. 6 rész agyag, 1 « olvasztószer, 17 « vegytiszta poralakú ezüst. II. példa. 3 rész csonthamú, 5 « ónoxyd, t « olvasztó szer, ‘22 « vegytiszta poralukú ezüst. Olvasztószer gyanánt például ólomüveget használhatunk. Ezt a fémlapot legezélszerúbben vízzel híg péppé alakítjuk és ecsettel vagy ráfecskendezés útján a díszítendő tárgyra reávisszük, megszáritjuk és tokos kemenezében kiégetjük. Az olvasztószerrel akképen szabályozzuk a «fémlap» túzállóságát, hogy ez az alkalmazott hőmérsékletnél meg ne olvadjon, hanem csak zsugorodjék és a fémlap finoman eloszlott állapotban maradjon, a nélkül, hogy összeolvadna. így pl. porczellánból való használati tárgyaknál ezüst port alkalmazunk és az olvasztó szerrel oly módon szabályozzuk a fémlapot, hogy ez kb, 9000-ná! jól kiégjen, a nélkül, hogy olvadna. A «fémalap» a kiégetés után földes, érdes külsővel bír, és az ezüstpor benne a legfinomabban el van oszolva. Homokkal, vagy vakaró kefével ledörzsölve, a «fémalap» fémes külsőt vesz föl és azután ismert módon galvanikus fémbevo}2. kép Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, 21079. szánul szabadalmi leírás SS- kép Sorszámozott alapanyagok mázkísérlelekhez M: 16 és 4 cm 24
