Benyóné Mojzsis Dóra - Polgár Mónika: Törékeny vágyak. Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum porcelángyár (Budapest, 2018)

Tartalom - Hüttl Tivadar porcelángyára

HÜTTL TIVADAR PORCELÁNGYÁRA A gyár története

Kísérletek

I Kitti Tivadar az 1890-es években felvette cégébe testvére fiát. I Kitti Frigyest, aki tehetsége és elkötelezettsége folytán néhány év múlva cégvezetővé vált. Frigyes újító törekvései kísérleteiben is megnyilvánultak, melyeknek legfontosabb eredményei az ezüsthöz hasonló, tartós fémzománc előállítása, továbbá a kuriózumnak tartott, rózsaszínű porcelánmáz és massza létrehozása volt.

Izzótűzben készült zománcokkal - amelyek jobban ellenállnak a használatnak, mint az aram bevonat - már régóta folytak kísérletek, ám sokáig nem tudták

elérni, hogy a zománc tartósan megmaradjon a porcelán felületén. Sokszor megtörtént, hogy égetés közben az ezüst kiolvadt a zománcból vagy az egész fémbevonat levált a porcelánról. Mindennek az volt az oka, hogy nem ismertek olyan kötőanyagot, amely mind a porcelánnal, mind a galvanikus (azaz az elektromos áram kémiai hatásának segítségével létrehozott) fémbevonattal szilárd kapcsolatba lépett volna. A 1 Iüttl-cég azonban 1901-ben benyújtotta szabadalmát egy újfajta kötőanyagra, amely megoldást kínált e problémára. Az új kötőanyag

jo. kép

Dísztál Atm: jo cm