Polgár Mónika (szerk.): Óbuda - 1956. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2016. október 20 - 2017. április 30. (Budapest, 2017)
CSILLAGHEGYI FIATALOKA FORRADALOM ESZMÉIÉRT Az erőszakkal levert, túlerővel vérbefojtott forradalom és szabadságharc eszméi 1956 novembere után is tovább éltek az emberekben. Voltak, akik titokban a forradalmi láng újjáélesztésén dolgoztak. 1957-58 során kisebb-nagyobb titkos társaságok alakultak, amelyeknek célja közös volt: a forradalom folytatása. Sok esetben fiatalok, kamaszgyerekek gondolták úgy, hogy most rajtuk a sor, ők is elég bátrak harcolni a szabadságért. Ilyen csoport volt a rómaífürdői-csillaghegyi is. A csoport fiatal tagjaiban közös volt a lakhelyük, valamint a fegyverek iránti vonzalom és az a tudat, hogy ők „kimaradtak" a forradalomból, de annak továbbvivői akarnak lenni. Ebben az időben, egymással párhuzamosan több ilyen jellegű társaság működött a fővárosban és vidéken, melyek legtöbbször nem is ismerték egymást. A csillaghegyi csoport egyes tagjai kapcsolatban álltak más csoportok tagjaival, de lényegében önmagában is működött a társaság. 80. Hermész Baby táskaírógép, 1950-es évek A rómaifürdői-csillaghegyi összeesküvő csoport tagja voltak: Aranyos Levente, Németh Géza, Örtl Jenő, Várhalmi János, Jász Pál, Szikla Ferenc, Felker László, Ballon István, Urbanek Károly, Nagy László, Debreczeni György, Nagy Emil, Makay Rezső, Boleschka Sándor. Ezek a fiatalok főleg a forradalom idején eldobott fegyvereket gyűjtötték, amelyeket egymásközt cserélgettek, vagy esetleg célba lövésre használtak. Úgy gondolták, ha újra kitör a forradalom, készek lesznek használni azokat. Egyesek röplapok készítésében és terjesztésében is részt vettek. 81. A rómaifürdői-csillaghegyi csoport tagjai 2006-ban: Aranyos Levente, Jáky Jenő, Jász Pál, Örtl Jenő, Várhalmi János A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya 1957-ben figyelt fel a csoport tevékenységére, de csak 1958. június végén kezdődtek meg a letartóztatások. Hosszú kihallgatások során próbálták testileg és lelkileg megtörni a fiatalokat. A vád fegyverrejtegetés és az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel volt. A Legfelsőbb Bíróság 1960. január 27-én hozta meg döntését, amelynek során viszonylag enyhe ítéletek születtek: felfüggesztett börtön, előzetesben már letöltött börtönbüntetés, pénzbírság, közügyektől való eltiltás. Mindemellett az állandó megfigyelések, kihallgatások hosszú időre pokollá változtatták e fiatalok életét. 75
