Orosz Diána - Viszket Zoltán: A fikciótól a valóságig. Térképek, metszetek, városlátképek (veduták) Óbudáról 1600-tól 1873-ig. Kiállításvezető (Budapest, 2017)
Hadszíntér
A 16-17. században indult meg a magyarországi térképészet, amelynek fő ösztönzője a katonai műveletek, hadállások és fegyverkészletek feltérképezése, valamint a terep domborzati állapotának rögzítése volt. A tizenötéves háború (1591/1593-1606) idején a birodalmi seregek mellett olasz és pápai csapatok is részt vettek a magyar városok védelmében, velük több külföldi, elsősorban olasz hadmérnök érkezett. A korai, pontosságra és hiteles ábrázolásra törekvő, de elsődlegesen a vizuális élményeket kielégítő térkép-veduták után, megjelentek a precíz földmérési munkákat felhasználó, sokszorosított grafikai eljárással, külföldi hadmérnökök által készített térképek. A hadieseményekről való tudósítások iránt megnövekedett piaci igényt a tömegesen készült metszetes veduták és térkép-ve duták elégítették ki, amelyek a népszerű, vásárokon terjesztett, képes, nyomtatott ún. „vásári tudósításokban” jelentek meg. A metszeteket ekkor könyvekbe kötve, applikálva vagy önálló, nagyobb méretű metszetlapként, illetve képes röplap formájában publikálták. Luigi Ferdinando Marsigli vagy Louis Nicolas d’ Hallart hadmérnökök és kartográfusok precízen rajzolt munkájának eredményeképpen egyre több hiteles ábrázolás született Budáról és Pestről, valamint Óbudáról. Óbuda a török hódoltság idején Buda peremvidékeként jelent meg, amelyet vagy a magyar hadsereg sátortáboraként, vagy a Budáról Óbudára átnyúló harcok és események helyszíneként örökítettek meg. A Budai vár ostromához készített térképek és metszetek perifériáján is rendszeresen megjelenik az óbudai terület jellemző épületeivel. A hétéves háború (1756-1763) ráébresztette a császári hadvezetést az egész országot bemutató, részletes katonai térkép elkészítésének fontosságára. Ilyen irányú topográfiai munkák Mária Terézia és II. József uralkodása alatt indultak el. Az első katonai felmérés (1763-1787) területi irányát a várható háborús fenyegetettség szabta meg, ebből adódott, hogy elsőként a porosz hadszíntér, majd Cseh-Morva-19