Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
1956 (1956-1957)
84 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) bélrohamot kapó forradalmárt. A visszaemlékezésekből kiderül, hogy ez a hozzáállás teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az intézmény elkerülje a külső atrocitást. Arra, hogy ilyen leheteden körülmények között is kiemelkedő munka folyt a kórházban jó példa, hogy a súlyos sérülések ellenére a Margit Kórház területén harci sérülésekbe senki sem halt bele.189 Az ’56-os forradalom után a politikai vezetés nem méltányolta a kórházigazgató azon tevékenységét, hogy az oda bekerülő sebesülteket minden más körülmény figyelmen kívül hagyásával gyógyította. Ellenkezőleg, tetteinek következményeként, szívbetegségére való tekintet nélkül internálták Kistarcsára. Az ellene felhozott vádak nem kizárólag a kórházon belüli tevékenységére vonatkoztak, hanem a külföldi segélyszállítmányokkal kapcsolatban létrejövő kapcsolatait illetően is elmarasztalták. Mint korábbiakban már szóba került a Margit Kórház elhelyezkedéséből fakadóan kulcsszerepet játszott, mindegy elsődleges „megállóhelyet” jelentett a segélyszállítmányok egy részének esetében. A kerület szempontjából ezek közül is kiemelkedett a Német Vöröskereszt különítménye, amely a bekövetkező események folytán a többieknél jóval szorosabb kapcsolatba került a Margit Kórházzal és így Örlős doktorral is. A későbbi vád másik sarkalatos pontja ennek a szakmai kapcsolatnak a számonkérése, megmagyarázása. Röviden érdemes áttekinteni, hogy miként került ide a Német Vöröskereszt különítménye és milyen feladatokat láttak el itt tartózkodásuk alatt, illetve a szovjet hadsereg visszatérte után müyen vádakkal illették őket és miért kellett idő előtt elmenniük az országból. Ennek felvázolásához nagy segítséget jelentett egyrészt Hermann Ritgen, a küldetés vezetőjének leírása, amelyet a Német Vöröskereszt „Einsatz BumUo.
