Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Doktorandusz, orvos, családapa, üldözött és túlélő (1921-1945)

34

Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete)

8. kép: Vizsga és pótvizsga

A végzős Öszterreicher 1927. december 21-én tette le az utolsó vizsgáját, majd december 23-án már el is kezdett dolgozni Ádám Lajos III. számú Sebészeti Klinikáján. Az ő esetében szó szerint kell érteni azt, hogy az egyetemi pádból rögtön a műtőasztalhoz került. A sebészet gyakorlásának szempontjából ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna, hiszen az élet és az orvosi szakma olyan iskolájába érkezett meg, amelynek szakmai és erkölcsi alapelvei egyrészt jól illeszkedtek eddigi neveltetéséhez, másrészt teljes mértékben meghatározták későbbi szakmai elhivatottságát, a betegekhez való hozzáállását.

Mielőtt röviden bemutatnám Ádám Lajos személyét és munkásságát, előtte érdemes áttekinteni, hogy milyen is volt a magyarországi orvosok helyzete az 1920-as évek második felében. A trianoni békeszerződés következtében megváltozott országhatárok okozta migrációs hullámok eredményeként hozzávetőleg egymillió ember települt át Magyarország területére. Ez az orvosok létszámának növekedését is okozta, mivel amíg 1920-ban 4320 orvos, addig 1926-ban már 6068 praktizált. Azonban ezt a növekedést nemcsak az elcsatolt területek lakosságmozgása adta, hanem az ekkor már négy működő orvosi karon (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) végzett hall