Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Doktorandusz, orvos, családapa, üldözött és túlélő (1921-1945)
31 magyarul tudó hivatalnoki réteg.58 A másik esemény, amire a történelemkönyvek a 20. századi Magyarországon életbe lépő antiszemita törvények első állomásaként tekintenek, a numerus clausus bevezetése. Az 1920. évi XXV. törvénycikk célja röviden, hogy a felsőoktatáson belül a társadalom összetételéhez igazítsa a nemzetiségek és a magyarok arányát. A törvény lényegi része: „Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. ”59 A törvény végrehajtásánál a zsidóságot ismét nemzetiségnek minősítették, szemben az 1867-es emancipációs törvénnyel, és 6 százalékos arányszámot állapítottak meg velük kapcsolatban. A korabeli viszonyokat jól érzékelteti, hogy a törvény ötletét elsőként a budapesti egyetem orvosi kara fogalmazta meg 1919 augusztusában.60 Azonban ebben a javaslatban még nem faji kvóta szerepelt, hanem nemi kvóta, vagyis a nők számának korlátozását tervezték. A faji kvótát a teológiai kar dékánja, Kmoskó Mihály javasolta, de a javaslat mellé állt az orvosi kar tanárainak jó része is.61 Az orvosi szakmán belül a szélsőséges antiszemitizmus kialakulása a MONE, vagyis a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete 1919. áprilisi megalakulásával köthető össze.62 Ez az új szervezet azt 58 20. századi magyar történelem 1900 -1994,49-53. 59 1920:XXV. te: A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról. 1000 év törvényei honlapja. http://www.l000ev. hu/index.php?a=3¶m=7440 Letöltés ideje: 2014.01.10. 60 Kovács, 137-158. 60 Kovács, 137-158. 61 Uo. 62 Uo.
