Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Boldog ifjúkor (1903-1921)

27 Ha kicsit jobban bele akarunk látni az iskola és még inkább az osztály korabeli éle­tébe, akkor azt láthatjuk, hogy negyedikbe, ami akkor egyben a gimnázium negye­dik évfolyamát is jelentette, Ösztereicher Endréék összesen hatvanhétén jártak. Eb­ből ketten magántanulók voltak, tehát ők nem tartoztak szorosan a közösséghez. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy Öszterreicher Endre esete nem volt egyedi, hi­szen ebben az évben 11 izraelita vallású tanuló járt az osztályba. Mindamellett a há­ború hatásai, ha nem is közvetlenül az iskolát és annak tanulóit, közvetve mégis el­érték az intézményt, hiszen ebben az évben öt, Erdélyből menekült diáktársa is volt az évfolyamában.54 Annak ellenére, hogy az I. világháború közvetlen hatásai elkerülték az iskolát, mégsem tudott a történelem változásai elől megmenekülni. 1919-ben a Tanácsköz­társaság rendszere a maga diktatúrájával és a terrorral az iskolai életet is a saját szol­gálatába akarta állítani, az egyházi tevékenységet pedig széles körben korlátozta. A váci piarista gimnázium új vezetőt kapott, életét pedig kizárólag az állami törvények alapján szabályozták és a gimnázium nevéből törölték a Kegyes-Tanítórendi szókap­csolatot. A Tanácsköztársaság rendszerének megszűnte után új életet kellett kezdeni ren­di és iskolai téren egyaránt. Az intézmény értesítőjében a következők olvashatóak er­ről az időszakról: „Az 1919. évi augusztus 2.-án a magyar nemzet felébredt abból a csaknem egy évig tartó nehéz álomból, mely kezdetben csak lidércnyomásnak tűnhetett föl, de a végén már főj tagat ássd vált, ismét helyreállt a törvényes rend és jogállapot. Ennek folytán in­tézetünk is megkezdhette ismét működését a régi, kipróbált hagyományos szellemben. ”55 54 A Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának 1916/17. évi értesítője 38. 55 A Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának 1916/17. évi értesítője, 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom