Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
27 Ha kicsit jobban bele akarunk látni az iskola és még inkább az osztály korabeli életébe, akkor azt láthatjuk, hogy negyedikbe, ami akkor egyben a gimnázium negyedik évfolyamát is jelentette, Ösztereicher Endréék összesen hatvanhétén jártak. Ebből ketten magántanulók voltak, tehát ők nem tartoztak szorosan a közösséghez. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy Öszterreicher Endre esete nem volt egyedi, hiszen ebben az évben 11 izraelita vallású tanuló járt az osztályba. Mindamellett a háború hatásai, ha nem is közvetlenül az iskolát és annak tanulóit, közvetve mégis elérték az intézményt, hiszen ebben az évben öt, Erdélyből menekült diáktársa is volt az évfolyamában.54 Annak ellenére, hogy az I. világháború közvetlen hatásai elkerülték az iskolát, mégsem tudott a történelem változásai elől megmenekülni. 1919-ben a Tanácsköztársaság rendszere a maga diktatúrájával és a terrorral az iskolai életet is a saját szolgálatába akarta állítani, az egyházi tevékenységet pedig széles körben korlátozta. A váci piarista gimnázium új vezetőt kapott, életét pedig kizárólag az állami törvények alapján szabályozták és a gimnázium nevéből törölték a Kegyes-Tanítórendi szókapcsolatot. A Tanácsköztársaság rendszerének megszűnte után új életet kellett kezdeni rendi és iskolai téren egyaránt. Az intézmény értesítőjében a következők olvashatóak erről az időszakról: „Az 1919. évi augusztus 2.-án a magyar nemzet felébredt abból a csaknem egy évig tartó nehéz álomból, mely kezdetben csak lidércnyomásnak tűnhetett föl, de a végén már főj tagat ássd vált, ismét helyreállt a törvényes rend és jogállapot. Ennek folytán intézetünk is megkezdhette ismét működését a régi, kipróbált hagyományos szellemben. ”55 54 A Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának 1916/17. évi értesítője 38. 55 A Kegyes-Tanítórendiek Váczi Főgimnáziumának 1916/17. évi értesítője, 4.
