Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Életben maradni és küzdeni, majd feladni (1957-1988)
103 kájáért, azt is meg kell mondanunk, hogy az ellenforradalom után, valamint betegsége óta nem tudja osztályát az osztályvezető főorvosoktól megkívánt módon maradéktalanulvezetni.”231 Az elutasítás indoklásának megkérdőjelezhetősége mellett ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hatályos törvények232 értelmében ekkor már túllépte a nyugdíjkorhatárt, hiszen 1963-ban már betöltötte a hatvanadik életévét. Ám - mint korábban is hangsúlyoztam - ebben az időszakban egyáltalán nem volt bevett szokás, hogy a minimális nyugdíjkort elért orvost rögtön nyugállományba küldjék. Érdekes megfigyelni, hogy habár már 10 év eltelt az 1956-os forradalom óta, az indoklásban mégis arra utaltak, hogy akkor keletkezett valamilyen „törés” a főorvos munkavégzésében, pályafutásában. Végül 1966. november 16-án hozták meg Örlős Endre nyugdíjazásával kapcsolatos végső határozatot, amelyben munkáját megköszönve az alábbiakat írták:233 „А III. kér. Tanács VB. Egészségügyi Osztályán összehívott káderfejlesztési bizottság javaslata, valamint a Fővárosi Tanács VB. XII, Egészségügyi Osztály káderfejlesztési bizottságának 182154/1966. számú határozata alapján helyezzük nyugállományba. Nevezett főorvos 60. életévét betöltötte, a szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így a fentiek szerint határoztam. ”234 Örlős Endre helyzetének kilátástalanságát gyorsan felmérve, egyéb munkalehetőségek után kutatott, kérelmezte így azt is, hogy a Szent János Kórház konzultációs sebészeként dolgozhasson, mivel olyan műtéti eljárásokban szerzett tapasztalatai voltak - pl. mellékvese átültetésével kapcsolatban amelyeket nem lett vol-231 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. Bartha Ferenc válaszlevele Örlős Endrének (1966.10.03.). 232 1958. évi 40. törvényerejű rendelet. 233 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. Határozat Örlős Endre nyugdíjazásáról (1966.11.16.). 234 Uo.
