Viszket Zoltán: Ofen Jásán. Óbuda zsidóságának története. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2014. április 24 - 2014. október 31. Kiállításvezető (Budapest, 2014)

Ofen Jásán • •• Óbuda zsidóságának története 1767-ben az óbudai izraeliták a romos templomuk helyett teljesen újat építettek. Az épület centrális elrendezésével, négy pilléren nyugvó, kilenc boltszakaszos épít­ményével a Lengyel- és Morvaországban elterjedt zsinagógatípust testesítette meg. Azonban a rossz alapozás és a kedvezőtlen talajviszonyok miatt a falak megrepedez­tek, így 1817-ben a lebontásról és egy új templom építéséről határoztak. Landherr András tervei alapján 1820-ban indult meg az újabb építkezés, amely eredményeként 1821. július 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel az óbudai zsinagógát, amely a Habsburg Birodalmon belül a legnagyobb izraelita templomnak számított. A zsinagóga épületét először 1900-ban renoválták, akkor ké­szült a timpanon szecessziós dí­szítése, ami Ullmann Gyula épí­tész tervei alapján valósult meg. AII. világháború alatt az épü­let erősen megrongálódott. An­nak ellenére, hogy 1947-re hely­reállították a háborús károkat, a gyülekezet egyre csökkenő lét­száma azt eredményezte, hogy • • •15• • • Óbudai zsinagóga, 2011

Next

/
Oldalképek
Tartalom