Urbán Franciska - Viszket Zoltán - Bazsalya Kornél: „Óbudára nézve nagy változás állott be…” Harrer Pál és a városegyesítés kora. Időszaki kiállítás az Óbudai Múzeumban 2012. május 4 - 2013. január 31. Kiállításvezető (Budapest, 2012)
21 A fővárosi törvény ennek végrehajtása czéljából és illetve a szükséges szabályrendeletek elkészítésével egy 34 tagból álló bizottmányt rendel el. (Lásd a törvény szerint), melybe Pest 20, Buda 10 és Óbuda 4 tagot választ. Óbudát ezen törvény megszavazásánál különösen két fontos ügy érdekelte. Attól tartottak, hogy a házadó tekintetében a II. osztályhoz tartozás neme a fővárossal egyesítés folytán az I. osztályba, mely Buda és Pest részekre fennáll - helyeztetnék be, és így az egyesítés Óbudára nevezetes károsításával járna. Ezen érdekből a város részéről lépések történtek, és gróf Apponyi Albert országos képviselő segítségével sikerült kivinni azt, hogy a törvényben biztosíttatott a városnak a II. házadó osztályban meghagyása, sőt Wekerle minisztersége alatt létre jött új házadótörvényben Óbuda újabban is kedvezményt nyert. A második ügy illette a regalejogokat, melyek a koronái uradalom, illetve az állam birtokában voltak. E tekintetbe a törvényhozás a nehézség kikerülése végett nagy lelkűén úgy segített, hogy ezen jogokat minden megváltás nélkül az egyesített fővárosnak ajándékozta. Az egyesítés előmunkálata idejére a kormány kormánybiztosi minőségben Havas Ignáczot bízta meg, kinek elnöklete alatt (az elnöki asztalnál még voltak Buda és Pest városok főpolgármesterei és főkapitányai és Óbuda polgármestere) a három város képviselő testei a pesti vigadó nagy termében közös gyűlést tartottak. Ennek napirendjére nem emlékezem, de a jegyzőkönyvből megtudható. Ez után a 34-es bizottmány alakuló ülése következett, melyet a pesti főpolgármester megnyitott és melyben Széher Mihály elnökké választatott, előadók voltak Kamermayer és Gerlóczy pesti tanácsnokok. Megválasztatott az előkészítő munkákra egy albizottmány, az egyes szakokhoz a hivatalok főnökei adtak javaslatokat, de a nagy munkák nagy részét a nevezett két tanácsnok végezte, az eredmény volt az ismeretes szabályrendeletek, melyek a teljes ülésben tárgyaltatván részekben a belügyminiszterhez felküldettek és onnét jóváhagyással visszaérkezvén a bizottmány feladatának megfelelt. A közelebbi tárgyalási viszonyokat mutatják az ülésekről vezetett jegyzőkönyvek. Minekutána időközben a választók összeírása is megtörtént, valamint a bizottsági tagok megválasztása, következett Budapest főváros első közgyűlése, melynek feladata volt a főpolgármester választása és hivatalba bevezetése. A királyi kijelölés történt Ráth Károly kir. [királyi] táblai biró, Hászmán Ferencz
