Állami Balett Intézet ülései, 1961-1962 (HU MTEL VIII.1.a 2.)

1962. február 19. Tanulmányi értekezlet jegyzőkönyve, Nevelési

Tematikában is lehetne ezen a módon segíteni a 9 és 18 évesek témakörére vonatkozóan. Ő általában irodalmi példákból kiindulva teszi meg az osztályfőnöki órák témáit.

Még egy probléma van a közösségi nevelésnek a hátterében. Az hogy az iskola csak másodlagos közösség az első a szakma.

Azzal a témával,hogy közösség az osztályközösségben foglalkozni kell Azon már sokat gondolkoztunk, hogy hogy lehetne egy összetartó kapcsot kialakítani a baletteook, zeneszek és artisták között, de ebben az időhiány gátol minket. Mind három szakmát tanuló növendékek máskor,más időben vannak elfoglalva. A gyerekek plusz munkát nem tudnak vállalni. Ezt sajnos csak a lo perces szünetekben lehet végrehajtani. Az osztályfőnöki tematikát,ha már van fejleszteni lehet.

Bor István:Egyik kérdés ami felmerült az igazgatói beszámolóban a gyerekek perspektívájának problémája. A gyerekeknél ez nem úgy merült fel,hogy nem tudnak táncos pályán elhelyezkedni, hanem úgy merült fel,hogy ha elhelyezkednek akkor nem tudnak tudásukhoz mérten szerepet kapni, nem tudják az itt tanultakat érvényesíteni, /Ezt a Szegedi ügy is mutatja./ Csak szavakkal nem lehet őket megvigasztalni. Itt meg kell oldani a problémákat.

/

továbbá nagyon sok próbára viszik el tanítási időben a gyerekeket.

Az én osztályomban ez nem áll fönt. Jobb lenne,ha azok a tanárok szólnának hozzá, akiket ez érint.

'é /

A iY.gimnáziumban ne legyen "Szociális.Ifj.” próba? Ennek van egy formai és egy tartalmi oldala. Ez egy 5 éves mozgalom és ha ebből kiesik'a növendék, akkor nem kaphatja meg a jelvényt - ez a formai oldala. Tartalmi oldala az amit mondtam,hógy ennek a próbának kell lennie az egész KISZ munka alapjának. Persze foglalkozni kell vele, és még kell oldani,hogy ne zavarja ez a 17,gimnazistákat a tanulásban.Azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan lehetne megcsinálni, hogy a legkevesebb időt vegyék el a gyerekek idejéből.

i

Osztályfőnöki órák,és a közösségi neveléshez akar hozzászólni, ‘-’zokjanak a gyerekek hozzá, hogy az egyéni és közösségi problémákat az osztály előtt együtt megbeszéljék es megvitassák.Egy ilyen összeszokott közösségnél rá kell őket szoktatni,hogy különbséget tegyenek a spicliskedés és a kritika között. Meg kell magyarázni a gyereknek,hogy mi számit spicliskedésnek és mi nem, meg kell értetni a gyerekkel,hogy spicliskedés az osztály háta mögött való beszéd. Rászoktatja növendéket arra,hogy a magyar dolgozatokat közösen ha verset tanulnak azt közösen megvitassák •

Az bizonyos, hogy ha a gyereket egy területen kritikára szoktatjuk, az kihat a többi területrs is. Szokott a gyerekekkel iskola időn kívül is beszélni, ha erre szükség van. Egyéni beszélgetésnél csak családi problémát beszél meg a gyerekkel,meg ami csak ő rá vonatkozik.

Egy másik probléma a közösség szervezeti felépítése. Nyilvánvaló, hogy ha egy szervezet közösség akar lenni, ahhoz akkor szervezete is kell hogy legyen. Én arra jöttem rá egy idő után, hogy ezt nagyon lazán kell kezelni és időként változtatni is lehet rajta. Osztályokban lehet egyszemélyi felelős és lehet kollektiv vezetés. Nagyon kell vigyázni arrajhogy e«y osztályon belül stabil ellenzék ne alakulhasson ki. A III.gimnáziumban Debreczeny és újabban Benőcs az ellenzéki hang vezetője.

Hagyományokról volt a referátumokban szó. Nálunk a Till.osztályban olyan hagyományok alakultak kijhogy egyszer ősszel ás egyszer tavasszal elmegyünk kirándulni. Hagyomásos a Karácsony előtti club nap is. Vannak aztán egyébjellegü hagyományok is. Óra előtt felöl- 16 -