Állami Balett Intézet igazgatótanácsi ülései, 1956-1957 (HU MTEL VIII.1.a 1.)

1957. április 11.

6 Olga ritte el a könyvet, holott ezt a könnet 1 napra mi ne* adták ki lefényképezésre, de ő elvitte. Mire jött a fordító nem tudtam kiadni neki az anyagot, Olga elvitte, pedig nem tud ola­szul, és én aki ddgozos raita, csak az én *unkaasztftlo*ról ritte el, pedig 1938» óta Magyarországon rolt a könyv és nem kérte ki, így minden munkám elcsúszott. Se® a tanjegyzetet, se® a cikket ne® tud­ta® elkészíteni az Intézet illetve a Táncművészeti lap számára időre 3»/ Ugyanez törtéit a Rameau könyvvel. Tanulmányt irok róla és aég 75° •- Ft költségeméig benne fekszik, sert csak a nagyobb kópiákat tudom olvasni, a kicsiket nem látom. Szentpál Olgánál van egy pél­dány, ^ Seaaiin ne* ülök, odaadom az anyagot, de neken is jogom van használni. És ne* érzem nega* megtisztelve.” Lőrinc: ”A munkaközösség sem érzi magát megtisztelve, csak örül neki Vályi: "Ez nem egy magán iskola, még ott is kell közösségi szellem­nek lenni, nes egy Állami Intézetben, Nekem is logos van itt dolgoz­ni és örülök a másik munkájának.” Fölhozza példának Szalay-Robozt /akik tanítványai voltak, igv velük könnyebben tudott beszélni a hibáról./ Ok a Dolmetsh angol fordításból dolgoztak ahelyett, hegy elővették volna az eredeti forrást az Arbeaut, amit ő magyar for­dításban a kezük alá adott. Nehéz erről beszélni, mert Szalay nincs itt. Amiért ezt Megmondta nekik 1egyalázták, Roboz azóta gyűlöli. Szalay fütyült }o éves munkájára és barátságukra, lesajnálta őt. Most Milánóból express, telefonon, levélben m£ is kéri az Arbcau fordítását. Ezután igy folytatja. ”Szentpállal nem volt társadalmi kapcsolatom, csak munkaviszony fűzött hozzá. Ezekután nem hiszem, hogy meghiv egy vacsorára. Ezelőtt személyi kapcsolatom nem volt Olgával itt ismertem meg. Most a Rameau anyagot akarták kivenni a kezemből, mert Olga 2 volt t&nitványámak, akik nem is intézeti ta­nárok, Dollinak és Märinek szüksége van a fordításra,” Lőrinc: Megkérdezi, hogy meg van-e a Rameau az Intézetnek, esetleg le kellene gépéltetni, Vályi: ”A Rameau fordításai Ortutay Zsuzsánál vannak, az Intézetnek nincs meg a Rameau, ha ilyen rossz nem is érdemes legépeltetni.” Továbbiakban folytatja: ”Az az én személyi elképzelésen, hogy ké­szülni kell órára, nem bemagolásra gondolok, mert arra egy táncos­nak nincs szüksége. Arra jez időre gondolok, útikor rsé^ Kiss I., Karola, %>y Quittner, együtt dolgoztak és el tudom képzelni, hogy mint akkor, most is lehet engem használni ebben az Intézetben. Ehhez egészségesebb munkafeltételek kellenek. Milyen különbségek lehetnek ebben az Állami Intézetben az egyes tanárok között?^Kor- különbség, származási különbség, társadalmi különbség? Először Lőrinc állítja rólam, hogy túlértékelem magam, ezt visszautasítom, de ti megtanítottatok arra, hogy beszéljek a munkámról. Mindössze munkaviszonyom van ebben az Intézetben. Nagyon szeretem az embere­ket és végtelenül sajnálom, hogy itt azzal vádolnak, hogy üldözési mániában vagyok. Pedig csak az igazságtalanság ellen küzdők és hárkivel igazságtalanság miatt üvöltök." Azt ajánlja, hogy kezd­jenek egy uj lfcpot, de legyen ez egyszerű, Lőrinc: Megkérdezi, hogy hol vannak a Rameau fordítások. Szentpál: Bocsánatot kér, hogy közbeszól, de bejelenti, hogy a nevezett 2 tanítványnak nincs szüksége már a kért Rameau fordításra mert nem dolgoznak belőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom