Állami Balett Intézet igazgatótanácsi ülései, 1956-1957 (HU MTEL VIII.1.a 1.)
1957. január 21.
-4 A javaslat azáltal, hogy nem részletezi az elvi kérdéseket, optikailag eltorzítja személyi kérdésekkel, és az Int. valódi érdekét összevetve azzal, hogy az ig. tanáos tagjai mindezekben érdekeltek. Az Int. ig.iát felsőbb szervek nevezik ki, akinek döntési joga van. Nevetséges lenne, ha másként lenne. Konkrét példának erre a jutalmazás kérdését hozza föl, A jutalmazásoknál az ig. tanács szerepe a javaslat szerint úgy néz ki, hogy "az melegszik aki tűzhöz közel venl! Ez kifelé rossz szint öltene és az ig. tanács tekintélyét morálisan, aláásná. Egy másik pl, a kinevezés és elbocsájtéssal kapcsolatban szükség van egy magyar és egy idegen szakos tanárra. A jav. szerint az isk. ig.ja ezen a téren sáak annyi szava van, mint egy zongora tanárnak, aki történetesen az ig.tanáos tagja. A szavazatnál mindkettő azav&zyata egyenértékű, de ugyanakkor az isk. ig, felelős az uj kartársért. Ez káros egyenlősdiség. Ez vonatkozik az elbocsájtásokra is. Az eizel kapcsolatos panaszokat az egyeztető bizottságnak kell felülvizsgálnia. A következőkben pl-t hoz fel arra, hogy milyen esetben indokolt az egyenlő értékű szavazat; felvételi vizsgán,^munkaközösségekben, mert ezekken egyenlő beosztású, és egyenlő érdekű* ugyanolyan célból dolgozó kartársak vesznek részt. Az intézet irányitó szerre a felsőbb hatóság, az ig. tanács testület és nem szerv, ennek irányitója az ig. és a rendtartás kimondja, hogy milyenügyekben hallgassa meg az ig. a testület tanácsát. Most részleteiben is hozzászól. I. /-hoz irányitó munkájában segitő szerv, különben ellentmondás van benne. 2./-hoz a diákotthon igazgatójának kihagyása káros. A nemlétező igazgató helyettes ugyanakkor szerepel a javaslatban. A minisztérium ilyen állást nem kreál a jelen körülmények között. 5 választottakat tagról ir a javaslat, nézete az, hogy ennyi embernek az idejét nehéz összehangolni; pl. Budinszky esete,akinek sosem vagyunk tekintettel az idejére,igygyakran kimarad az ülésekről Nem mindig lehetséges,hogy zongoratanár egyben korrepetitor is le- gyen.Nincs értelme az ilyen megkötéseknek. 3/-hoz:szerinte rontja a tanács tekintélyét,hogy a szavazatszedők a jaiból kerüljenek ki. az ig.tanács lelépő a 4/-ről mér részletesen beszélt. A fegyelmi eljárást a munkatörvény szabályozza. Felolvassa ezzel kapcsolatban részlteket. Az 5#/-hez maga az ig. nem szavam a többség szavazatát ma^áévának teszi. A o. ponthoz: egyéni fájdalma, hogy az ig. tanacs havi egyszeri ülést javasol. Neki mint ig.nak jól esik meghallgatni a tanács véleményét aprkóbb-osprább ügyekben is mint pl. Bucsunéni kályhakölcsönzési kérelme, ingyen ebéd, stb. A 7*hez vállalja, hegy az ig. javaslatának tárgysorozatát előre közli, a tagok javaslatát természetesen nem mindenkor tudja. - A tanácsülések nem nyilvánosak, igy az ott készült jegyzőkönyvek sem nyilvánosak. - A 8. ponthoz igen egészségesnek tartja. A' 9.-hoz: lásd 5* pont személyi kérdéseire vonatkozó szóbeli magyarázat, igy ezt jobban érti. A fellebbezéssel kapcsolatban az a véleménye, hogy nem előnyös a dolgozókra. A tanacs'hozzon alaposabb határozatot, de ha határoz akkor az a véleménye, A fellebbezés egyeztető bizottságra tartozik ahol jogukban áll az i, határozatát megváltoztatni. Ez a demokratikusabb. lo.-hoz a javaslat nem tért ki a határozat végrehajtáséra. II. -hoz a javaslat nem veszi figyelembe a dolgozók demokratikus jogát, hogyha küldtek, akkor csak ők hívhatnak vissza. Vannak a javaslatnak hiányosságai is pl nem szerepel benne az isk. részleg nagyobb^önállósága /amire a forr.bizottság is utalt/, vagy részletekbe menő javaslat, a tanács működésével kapcsolatban. Mint igazgató is fontosnak tartja a működési szabályzat kidolgozását, úgy hogy az elhangzott véleményeket is figyelembe vegye.
