Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
3. szám - Szemle
198 megalakulása után feltétlenül szükséges volt a modernizálási és „nyugatosítási" tervek megvalósításához az értelmiség létszámának növelése. Az államosított főiskolák és egyetemek kitárták kapuikat a nők előtt. Európa közelségén és Kemal Atatürk kétségtelen fclvilágosultságán kívül volt ennek egy pragmatikus oka is: inkább a felső- és középosztálybeli nőkkel akarták feldúsítani a létszámot, mint a szegény néprétegek férfi képviselőivel. Az oktatási rendszer alsó fokain sem tesznek megkülönböztetést fiúk és lányok között, nem ismernek fiús és lányos tantárgyakat. A középiskolai oktatásban nagy súllyal esik latba a matematika és a természettudományos tárgyak oktatása, mert egyetemre csak az ezekből a tárgyakból rendezett kétnapos felvételi vizsga sikeres letétele után lehet bekerülni. A nők tudományos sikereinek a rossz nyelvek szerint az is az oka, hogy a világ sok országához hasonlóan, Törökországban is rosszul fizetik az egyetemi kutatókat, oktatókat, és a férfiak hagyományos családfenntartói szerepkörüket sikeresebben elláthatják, ha a kevésbé pénzes állásokat „átengedik" a nőknek. A nők tudományos szerepvállalásáról szerzett ilyen és hasonló tapasztalatok feldolgozása után az EU kormányai nem késlekedtek a változtatás irányába ható intézkedésekkel. A brit kormány 1 megállapította, a nők az emberi erőforrás legkevésbé hasznosított részét képezik, ennélfogva intézkedni szükséges, hogy a természet- és a műszaki tudományok iránt minél több lány érdeklődjék már az alapfokú oktatási intézményekben is. Írországban lépéseket tesznek a nők közvetett diszkrimációja ellen a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Németországban is leszögezték, a nőket aránytalanul súlyosan érinti a munkanélküliség, a szükségesnél jóval kevesebben kapnak egyetemi állásokat. A kelet-közép-európai országokban is megfigyelték, hogy a politikai és a társadalmi változások negatív következményei elsősorban a nőket érintik. Az Európai Bizottság és az Európa Parlament is felfigyelt egyrészt a tudományos és műszaki területek, másrészt és különösen a vezető pozíciók férfi dominanciájára és akciót kezdeményezett a nők helyzetének jobbítására. Tevékenységükben hasznosítják az amerikai tapasztalatokat. A hetvenes években az amerikai nők helyzete ugrásszerűen megváltozott három tényező következtében: az első a nők tiltakozási hullámának felerősödése, a második a megfelelő törvényi szabályozás, a harmadik pedig a törvények betartását kikényszerítő bírósági perek elszaporodása volt. Európában húsz évvel később is csak alig hallatják hangúkat a nőket tömörítő szervezetek, a nőket védő jogszabályok ritkaságszámba mennek és betartatásukra nincsenek sem források, sem elszántság. A helyzet megváltoztatására irányuló akciókat úgy kell kialakítani, hogy a nők tudományos eredményeit objektíven ítéljék meg, és a különféle forrásokhoz a nők éppúgy tudjanak hozzájutni, mint férfi pályatársaik. A tudományos termelékenységet, eredményességet ugyanis döntő módon befolyásolja, van-e a ku7. Id.l.
