Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
1. szám - Figyelő
11 A sikeres kutatócsoportok működéséből tehát röviden a következő tanulság szűrhető le: kapjanak az emberek pozitív célokat, vegyenek részt minden munkafolyamatban, próbálják ki képességeiket, szembesüljenek kihívásokkal. Wolff, M. F.: Creating high-performance teams. = Research-Technology Management /Washington/, 19936.no. 10-ll.p. B.J. Alapszabály kutatócsoportok számára A kutatócsoportok sokszor úgy állnak össze, hogy nem sok gondot fordítanak majdani hatékonyságukra. Pedig sok időt és fáradságot takaríthatnának meg, ha a munka megkezdése előtt kidolgoznák működésük alapszabályait, rögzítenék a team és tagjai hatáskörét, kötelességeit és jogait. Természetesen minden alapszabály egyedi, hiszen a kijelölt feladathoz alkalmazkodik, a lényeg azonban közös: a munkában résztvevők együttes megállapodása a célokról és értékekről, a felmerülő „puha" problémák megoldási módozatairól. Az alapszabály megszerkesztése a kutatócsoport első közös vállalkozása, ha ebben nem tudnak egyezségre jutni, ugyan mit remélhetnek a kutatómunkától? Az alábbiakban bemutatunk egy, az amerikai Steelcase egyik projektje számára kidolgozott alapszabályt. 1. A csoport két egységből áll: egy tanácsadó és egy tervező bizottságból. 2. A tanácsadó bizottság tagjai a projekt által igényelt diszciplínák osztályvezetői, valamint a tervező bizottság koordinátora. 3. A tanácsadó bizottság egyik tagja a csoport elnöke. 4. A tanácsadó bizottság elnöke felel a vállalatnak a csoport végső teljesítményéért. 5. A tanácsadó bizottság jelöli ki a tervező bizottság egy tagját a koordinátori szerepre. A koordinátor annak a diszciplínának a képviselője, amely a munka kezdetén a legfontosabb. Amint a munka előrehaladtával más diszciplína kerül előtérbe, a koordinátori funkciót is át kell adni. (Természetesen ez nem valósítható meg minden esetben. Olykor az illető diszciplína képviselője nem alkalmas a koordinátori szerepre, más esetben az egyik kutató olyannyira elkötelezett a projekt iránt, hogy nincs értelme másra bízni ezt a feladatot.) 6. A két bizottság közötti kommunikációt a tanácsadó bizottság elnöke és a tervező bizottság koordinátora biztosítja. 7. A koordinátor joga és kötelessége, hogy a tanácsadó bizottság elnökéhez forduljon a projekt célkitűzését érintő valamennyi probléma felmerülésekor, beleértve a személyi problémákat is.
