Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

1. szám - Figyelő

39 kiadásokat (9,2 %) és a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MITI) a kormány K+F költségvetésének megduplázásáért száll síkra. A brit kormány a szemrehányásokat azzal próbálja elhárítani, hogy a katonai K+F költségvetésből a civil kutatásnak is haszna származik, továbbá a katonai kutatások eredményei polgári alkalmazást is nyernek. Az Acost számításai szerint a helyzet nem ilyen egyszerű: az MoD összes K+F munkáinak csupán 20 %-a lenne alkalmas arra, hogy a polgári hasznosítással egyáltalán próbálkozni lehessen. Más országokban, például az Egyesült Államokban azért van nagyobb esély a katonai kutatás polgári hasznosítására, mert tudatosan visszaszorítják a párhuzamosságokat a katonai és civil kutatási tematikában és a két kutatási rendszer között számos átjárási pontot építenek ki. Nagy-Britanniában a kapcsolat hiányáért mindkét fél felelős. Az MoD egyrészt úgy véli, helytelen a katonai és civil kutatás merev szétválasztása, másrészt nem tekinti feladatának a katonai szempontból érdektelen ipari, technológiai kutatások támogatását. Az iparnak viszont problémát jelent a két terület eltérő kultúrája, stílusa, a szabad verseny és a titoktartás összeegyeztetése. Az Acost nem reméli, hogy a két érdekcsoport együttműködése a közeli jövőben zökkenőmentes lesz, inkább azt javasolja, vonják el az MoD-től azt a kutatási keretet, amit az esetlegesen polgári hasznosítású programokra fordítottak eddig. Ez a mintegy 280 millió fontnyi fejlesztési és 186 milliónyi kutatási pénz, valamint a kvalifikált munkaerők közül az arányos rész átengedése, komoly segítséget jelentene az egyetemeknek. Mindezek az intézkedések sem lennének azonban elegendőek, ha Nagy-Britannia az évtized végére el akarná érni a németek vagy franciák színvonalát az iparban alkalmazott kvalifikált szakemberek számát tekintve. Ehhez legalább 25, de akár 50 %-kal kellene növelni a jelenlegi létszámot, s könnyen belátható, hogy e cél eléréséhez nem csupán az egyetemek, hanem az elemi és középiskolák pénzügyi lehetőségeit is jelentősen javítani szükséges. Az oktatási minisztérium előrejelzése szerint 1995-ben több mint 10 000 természettudományi és műszaki tárgyakat oktató tanár fog hiányozni az iskolákból. Apró módosítások tehát nem nyújthatnak valós segítséget a brit polgári kutatási rendszernek. A ténylegesen működő megoldás az lehetne, ha Nagy-Britannia 2000-ig a GDP 2 %-ára szorítaná le katonai kiadásait (hasonlóan a NATO országok többségéhez) és akkor a tíz év alatt kumulálódó összegek és a hozzájuk tartozó munkaerő valóban fellendíthetné a polgári K+F-et. RusscI.C.: Military expenditure and civil R + D. = Scientific World /London/, 1992.2.ПО. 10 —13.p. B.J.